Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: indulatkezelés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: indulatkezelés. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. június 9., vasárnap

A mérgező szégyen dühös démona


Hirtelen természetű vagy, és könnyen haragra gerjedsz, ha pedig valami nem tetszik, magadról megfeledkezve kiabálni kezdesz és ajtót csapkodsz? Lehet, hogy nem is a haragod a ludas! Meglepődtél? A valódi ellenséged a haragod mélyén megbúvó szégyen érzetben is gyökerezhet. Sokszor előfordul, hogy a szégyenünket haragunkkal leplezzük.

A szégyen a megalázottság fájdalmas érzése, amit a nem kívánatos vagy kínos viselkedés tudata okoz. John Bradshow-tól származik a következő definíció: “A bűntudat annak az érzése, hogy valami rosszat cselekedtünk, vagy hibát követtünk el. A szégyen pedig annak az érzése, hogy mi magunk vagyunk a tévedés. Bűntudatot akkor érzünk, ha valami rosszat csinálunk, szégyent pedig akkor, ha rossznak érezzük magunkat.”

2019. április 27., szombat

Indulatkezelési technikák - Vezess indulatnaplót!


A naplóírás minden terápia fontos kísérő technikája, segít kapcsolódni magunkhoz, kifejezni, megfogalmazni érzéseket, gondolatokat, amit egyébként nehéz kifejezni a hétköznapokban, segít követni a változást, és könnyen visszakereshetünk pontosan megfogalmazott gondolatokat, amikre szükségünk van egy-egy érzelmileg nehéz pillanatban. Gyakran találkozom azzal, hogy a terápia során megfogalmazott felismerések erejében sokat segít, ha naplót írunk, és lejegyezzük a terápiás ülések legfontosabb pillanatait és napi szinten foglakozunk aktuális témáinkkal.

2015. szeptember 27., vasárnap

Minden, amit jó tudnia, ha gyakran dühbe jön

 

Előfordult már, hogy mérhetetlen dühöt érzett valaki vagy valami iránt, mégsem tudta megfogalmazni, hogy pontosan mi is váltotta ki önből a heves indulatokat? Pedig ahhoz, hogy jól kezeljük érzelmeinket, fontos tudnunk, mi áll azok hátterében. Érdekes és hasznos tényeket gyűjtöttünk össze a haragról, és azt is eláruljuk, legközelebb mit tegyen – vagy mit ne –, amikor nagyon begurul.

Örököljük az agressziót?

„A temperamentum a személyiség biológiai magva, amely már korai életkortól mindvégig meghatározza az egyén érzelmi reaktivitását, aktivitásszintjét és gondolatvilágát. Gyakori tapasztalat, hogy az impulzív, agresszív dühkitörésre hajlamos szülők hasonló temperamentummal megáldott gyermeket nevelnek, de persze arra is bőven akad példa, amikor teljesen eltérő lelki alkattal rendelkezik a gyermek. Az öröklött lelki alkat esetében a szülő mintha saját gyermekkori önmagára ismerne saját csemetéjében. Az öröklött tulajdonságok az erőszak génjéhez hasonlóan ugyancsak felülírhatóak, alakíthatóak, akkor is, ha nagyobb tudatosságot, és több energiát igényel a változás – mondta a Díványnak E. Tóbiás Sára pszichológus, agressziókezelési tanácsadó.

2015. február 19., csütörtök

Indulatkezelés és méregtelenítés - A Joalis terápia lehetőségei a dühkezelési problémák orvoslására


Az emberi test természetes védekező mechanizmusokkal igyekszik megszabadulni a nem megfelelő életmódnak köszönhetően felhalmozódott méreganyagoktól, amelyek érzelmi megterhelés hatására még fokozottabban veszik igénybe a szervezetet. Fáradékonyság, lehangoltság, dühös kirohanások... A stressz által terhelt, depresszióra és ingerlékenységre hajlamos pszichés alkatúak számára jól ismert ez a tünetegyüttes. Bizonyos esetekben az agresszív dühkitörésektől, illetve a negatív automatikus gondolatrohamoktól szenvedő egyének esetében célszerű nem csupán a kognitív viselkedésterápiás módszerekre (imagináció, relaxációs- és légzőgyakorlatok, a gondolatok feletti uralom megszerzésének célzott technikái) fektetni a hangsúlyt a kezelés során. A terápiás gyakorlatban egyre többször kerül előtérbe legfőbb méregtelenítő szervünk a máj, az emésztőrendszer és a bélrendszer egészségét támogató kiegészítő alternatív gyógymódok fontossága.

2015. február 6., péntek

Online vagy személyes indulatkezelés coaching - Melyiket válasszam?


Számos friss kutatás megerősíti, hogy a videókapcsolattal vezetett online terápiák hatékonysága a páciensek visszajelzései alapján számos esetben azonos értékűnek minősül az élőben lefolytatott terápiás ülések eredményeivel. A statisztikák és általános kutatások visszaigazolják, hogy számos mentális eredetű probléma sikeresen rendeződött pusztán a videó alapú technikák segítségével, személyes terápiás kapcsolat kialakítása nélkül. Habár a személyes kapcsolatot nem pótolja semmi, a technika vívmányai lehetővé teszik, a gyakorlat pedig visszaigazolja, hogy a gyógyulás, és bizonyos pszichés problémák rendezése online videókapcsolat segítségével is lehetséges.

A videókapcsolat ugyanakkor elengedhetetlen, hiszen csak így lehetséges az élő kapcsolat kialakítása, és ennek segítségével válnak megfigyelhetővé a nonverbális jelzések, és a testbeszéd, illetve így lehet szemkontaktust létesíteni a pácienssel. A Skype védett kapcsolatot nyújt, olyan biztonsági standardokkal, amely harmadik fél számára igencsak megnehezíti az online kapcsolat biztonsági védelmének a feltörését. A megfelelő minőségű internet elérés a képátvitel szempontjából természetesen elengedhetetlen. 

2013. november 23., szombat

Légzés akadémia II. – Érzelemkontroll váltott orrlyukas légzéssel



Ha már megtapasztaltuk, milyen remek szolgálatot tesz az indulatkezelő hasi légzés, lépjünk tovább és ismerkedjünk meg egy másik légzés technikával is, amely tartogat számunkra néhány újabb kellemes meglepetést. A légzőgyakorlatok általános érvényű jótékony hatásairól már esett szó, lássuk miben egyedi a váltott orrlyukas légzés. Ennél a légzéstechnikánál alapvető különbség, hogy a bal és a jobb orrlyuk külön-külön kapcsolódik be a légzésbe és nem egyszerre, amelynek az idegrendszerre gyakorolt egyéb pozitív hatásait köszönhetjük.

2013. november 17., vasárnap

Légzés akadémia I. - Érzelemkontroll hasi légzéssel


Ha Ön már rutinosabb az indulatkezelésben, képes tudatosítani, hogyan fokozódik az átélt düh intenzitása, felfigyel a testi érzetekre, amelynek segítségével a folyamat követhetővé válik. Képes az átélt érzelem megfigyelőjévé válni, dühe már nem bábként irányítja, a következő lépésről képes tudatos döntés hozni. Ismerős változás? Nos, az indulatkezelés alapjait már hatékonyan tudja alkalmazni. Ennek elérésében a kevésbé rutinosabbaknak is segít egy egyszerű és nagyszerű technika, amely remekül beválik, ha érezzük, hogy fortyog bennünk a düh és a vita hevében hamarosan irányíthatatlanná válnak indulataink. Hatására javul a koncentráció, így segít abban, hogy tiszta maradjon a tudatunk, és dühünket összpontosított figyelemmé változtassuk.

2013. augusztus 9., péntek

Fókuszban a dühös agy – Tippek és tanácsok indulatos természetűeknek


„Elég a legapróbb dolog, és máris bepöccen. Mintha egy időzített bomba mellett kellene élnem, bármikor felrobbanhat. És amikor ez megtörténik, követni kezd mindenhová a lakásban, és csak üvöltözik velem, miközben egyre jobban felhergeli magát.” – hangzik egy női páciens vallomása, aki párja dühkitöréseitől szenved, de akár egy férfi panasza is lehetne, aki rendszeres otthoni perpatvarok elszenvedője. A leírt viselkedést a tudósok autokatalízisként, vagyis önmagát gerjesztő dühérzetként határozzák meg. Kinek ne lenne ismerős az említett jelenség!

Nézzük meg közelebbről, milyen neurokémiai és fiziológiai folyamatok játszódnak le testünkben hasonló helyzetben. Amikor a düh feltüzeli a szervezetet, neurotranszmitterek és hormonok, többek között stresszhormok, adrenalin, noradrenalin és kortizol termelődik bennünk. Megnő az izomtónus és egy speciális neurotranszmitter, a katekolamin jó néhány percig erősen energetizálja a szervezetet. Az arc kipirosodik a kialakuló vérbőségtől, felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás, a figyelem a düh tárgyára fókuszálódik. A szervezet készen áll a harcra és a védekezésre.

2013. július 26., péntek

A harag alvó vulkánja – Interjú a várpalotai kettős gyilkosságról a Zsaru Rendőrségi Magazinban


Egy-egy tragédia után mindig felmerül a kérdés: megelőzhető lett volna? A várpalotai kettős emberölés és öngyilkosság kapcsán is sokan szeretnék tudni, mi vezetett a végzetes tetthez. Ennek próbáltunk utána járni egy agresszió kezeléssel foglalkozó pszichológus segítségével, és a fegyvertartási engedély megszerzésének feltételeit kutatva.

– Nekem az volt a szembetűnő a várpalotai eset kapcsán, hogy a férfi – a búcsúlevele szerint – a családját érezte fenyegetve, és őket akarta megvédeni – tűnődött el E. Tóbiás Sára pszichológus, agressziókezelési szakértő. – Nem szeretnék diagnózist felállítani, de a paranoid (téveszmés) pszichózis jutott először eszembe, aminek a családon belül is lehettek jelei. Lehet, hogy a túlzott aggódás terhét az elkövető családjának hosszabb ideje kellett elszenvednie. A téveszmék pszichés gyökere lehet, ha az egyén azt érzi, elnyomják, kisebbrendűségi komplexustól szenved és idegennek érzi magát a közösségben. A paranoid zavar hajlamossá teheti az egyént az agresszív viselkedésre.

2013. július 2., kedd

Indulat és féltékenység - Az egészet csak képzeled? - Tanácsok megszálottaknak


A kezelhetetlenné váló féltékenység és a kontrollálatlan dühkitörések az érzelmi megszállottság jellegzetes állapotai. Vádaskodunk, szitkozódunk, másokat hibáztatunk helyzetünkért és képtelenek vagyunk gátat szabni indulatainknak. Ismerős helyzet? Az alábbi videón látható játékos kutya mulatságosan szemléleti, mi is történik velünk, amikor gondolatainkat szó szerint önmagunk ellen fordítjuk és pusztító negatív érzelmi állapotot gerjesztünk viselkedésünkkel, legyen az féltékenység vagy düh.

Hogyan lehetünk úrrá féltékeny fantáziáinkon és mi a titka az indulatok megfékezésének? A válasz egyszerű. A kulcs a tudatosságban rejlik. A féltékenységet és az indulatokat szító hiedelmeink felismerésével és átalakításával érzelmeink irányíthatóvá válnak. Minden helyzetben helyesen tesszük, ha mérlegeljük érzéseink igazságosságát, azonban egy dolog biztos, nem az indulat fűtötte reakcióinkkal tudjuk megoldani a helyzetet.

2013. április 4., csütörtök

Könyvespolc

Riekje Boswijk-Hummel: Harag – Felismerni, megérteni, elengedni






A harag- és indulatkezelésben gyakorlati útmutatást nyújtó önsegítő könyvek sorában a holland származású pszichoterapeuta munkája valóban figyelmet érdemel. Riekje Boswijk-Hummel a Gestalt-terápiában szerezett tapasztalatokat. Férjével, Jan Boswijk-kel közösen 1985-ben létrehozta a Boswijk Központot, ahol több mint húsz esztendőn keresztül pszichoterapeutaként és a Transzperszonális Pszichoterápiás Oktatóközpont oktatójaként tevékenykedett. Szemléletét meghatározza bioenergetikában szerezett gyakorlata, illetve a keresztény misztika és a buddhizmus tanulmányozása. Sajátos látásmódot alakított ki az emberről, melyet energetikai, érzelmi és spirituális egységnek tekint. Magyar nyelven A párkapcsolat forradalma című könyvét olvashatta a hazai közönség ugyancsak az Ursus Libris kiadó gondozásában.

2013. január 25., péntek

Az erőszak génje - Tehetünk valamit az öröklött hajlamokkal szemben?




Milyen mértékben határozzák meg, és hogyan alakítják génjeink, illetve tanult mintáink az erőszakos viselkedést? Fontos kérdés, a válasz pedig érdekes felismerésekkel szolgálhatnak számunkra.

„Ideges gyerek voltam. Az átélt félelem dühvé és erőszakká vált bennem. Ilyenkor elborult az agyam. A dühömnek köszönhetően úrrá lettem a félelmemen, de része lettem a problémának.” – hangzik egy agresszor önvallomása.

Han G. Brunner, holland genetikus egyik kutatási területe az erőszak génjének viselkedésre gyakorolt hatása. Eredményei alapján megerősíti, hogy a férfiak hajlamosabbak a fizikai agresszióra, az ő esetükben az indulatok könnyebben vezetnek tettlegességhez, testi bántalmazáshoz, mint a nők esetében. Brunner véleménye szerint mindezek hátterében öröklött hajlam áll, szerinte a neveltetés nem feltétlenül meghatározója a viselkedésnek.

2013. január 16., szerda

Terápiás székben az indulat




A teljesség igénye nélkül lássunk néhány pszichológiai elméletet, amely az agresszió okaira keresi a választ. Konrad Lorenz szerint az agresszió mint ösztön, egy bizonyos feszültségszint elérésével kicsapódik. Célja az élet és a faj fenntartása, szerepet játszik a territórium megvédésében, a rivalizálásban, az utódgondozásban, és a hierarchia kialakításában.

Sigmund Freud szintén az ösztönök világa felől közelíti a jelenséget. Élet és halálösztön elméletében utal rá, hogy az egyén önmaga ellen fordított agressziója állhat a depresszió és az öngyilkosság hátterében. Az elfojtás miatt sokszor nem érzékeljük az agressziót, amely fantáziák, álmok, vagy visszatérő szorongás egyik forrása is lehet. Az elfojtott indulat például magas vérnyomást is okozhat. Pszichoanalitikus megközelítés szerint a karakterbe épült agressziót ösztönös készségnek, egyfajta lelki munkamódnak, a fejlődés során kialakult karaktervonásnak vélik a szakemberek.

Agresszió, az ádáz bestia. Jó vagy rossz?




Az agresszív érzelmek, mint a harag, vagy annak kisebb intenzitású, rövidebb ideig tartó formája a düh, vagy akár a gyűlölet, az irigység és a féltékenység ismerős fenevadak az életünkben. Sok gyötrelem és kellemetlenség vissza-visszatérő forrásai. Nem elég, hogy szenvedést okoznak, sokszor tapasztaljuk, hogy kiszolgáltatottá válunk velük szemben, és kérlelhetetlenül átveszik az irányítást felettünk. Lehetnek alkalmi vendégek egy-egy dühös kifakadás, dühroham formájában, de az agresszív viselkedés jellemvonássá is válhat, és állandó meghatározója lehet a viselkedésnek.

A gyűlölet az egyik legádázabb, legpusztítóbb emberi érzelem, ami mindig bosszúért kiált. Gyökere az élettörténetben, illetve a tudattalanban keresendő. A gyűlöletet valamilyen elviselhetetlen félelem, veszteség vagy bűntudat váltja ki, célja pedig a fájdalom ellen való védekezés. A düh és harag mindig takaró érzelem, amelyet az igazságtalannak vélt veszteség, vagy a célok teljesülését meghiúsító akadályok következtében átélt lelki frusztráció okoz.

2013. január 15., kedd

Dühös vagyok! Mit tegyek? - Indulatkezelés felsőfokon



Bármilyen konfliktus okozta is dühkitörését, törekedjen arra, hogy biztonságos keretek között vezesse le indulatait és ne ártson vele másoknak. Tudatosítsa magában, hogy a harag nem jó tanácsadó, amit most érez, és ahogy most gondolkodik, olyan cselekvésre készteti, amit később megbánhat. Az átélt indulatot címkézze nyugtalanságnak, izgatottságnak és váljon az átélt érzelmi állapot tudatos megfigyelőjévé! Hogyan? Lássuk!

2013. január 14., hétfő

A konfliktus, mint lehetőség



„Uram, (…) Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai,
amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága
és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.”

Antoine de Saint Exupéry: Fohász

Legyünk őszinték! A konfliktusokat egyáltalán nem kedveljük. A megoldatlan, feszültségteli helyzetek megkeserítik az életünket, fájdalmat és szenvedést okoznak. Sokszor testi-lelki bántalmazást kell elszenvednünk azoktól, akik mesterien keltenek bűntudatot bennünk, és előszeretettel kihasználják gyenge pontjainkat. A bántalmazó fél ugyancsak boldogtalan azokban a kapcsolatokban, amelyeket egyéb alternatíva híján újra ás újra tönkretesz. A felismerés és a belátás sokszor nehéz, legtöbbször a másikat hibáztatjuk mindenért és nehezen látjuk be saját felelősségünket egy-egy helyzetben. Mi hát a megoldás? A konfliktusok színterét nem kerülhetjük el. A változás kulcsát a konfliktusok vállalása és megfelelő kezelése hordozza életünkben.