„Uram, (…) Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai,
amelyek révén növekedünk és érlelődünk!
Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága
és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.”
Antoine de Saint Exupéry: Fohász
Legyünk őszinték! A konfliktusokat egyáltalán nem kedveljük. A megoldatlan, feszültségteli helyzetek megkeserítik az életünket, fájdalmat és szenvedést okoznak. Sokszor testi-lelki bántalmazást kell elszenvednünk azoktól, akik mesterien keltenek bűntudatot bennünk, és előszeretettel kihasználják gyenge pontjainkat. A bántalmazó fél ugyancsak boldogtalan azokban a kapcsolatokban, amelyeket egyéb alternatíva híján újra ás újra tönkretesz. A felismerés és a belátás sokszor nehéz, legtöbbször a másikat hibáztatjuk mindenért és nehezen látjuk be saját felelősségünket egy-egy helyzetben. Mi hát a megoldás? A konfliktusok színterét nem kerülhetjük el. A változás kulcsát a konfliktusok vállalása és megfelelő kezelése hordozza életünkben.
