Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agresszió. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agresszió. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 19., csütörtök

Indulatkezelés és méregtelenítés - A Joalis terápia lehetőségei a dühkezelési problémák orvoslására


Az emberi test természetes védekező mechanizmusokkal igyekszik megszabadulni a nem megfelelő életmódnak köszönhetően felhalmozódott méreganyagoktól, amelyek érzelmi megterhelés hatására még fokozottabban veszik igénybe a szervezetet. Fáradékonyság, lehangoltság, dühös kirohanások... A stressz által terhelt, depresszióra és ingerlékenységre hajlamos pszichés alkatúak számára jól ismert ez a tünetegyüttes. Bizonyos esetekben az agresszív dühkitörésektől, illetve a negatív automatikus gondolatrohamoktól szenvedő egyének esetében célszerű nem csupán a kognitív viselkedésterápiás módszerekre (imagináció, relaxációs- és légzőgyakorlatok, a gondolatok feletti uralom megszerzésének célzott technikái) fektetni a hangsúlyt a kezelés során. A terápiás gyakorlatban egyre többször kerül előtérbe legfőbb méregtelenítő szervünk a máj, az emésztőrendszer és a bélrendszer egészségét támogató kiegészítő alternatív gyógymódok fontossága.

2013. április 4., csütörtök

Könyvespolc

Riekje Boswijk-Hummel: Harag – Felismerni, megérteni, elengedni






A harag- és indulatkezelésben gyakorlati útmutatást nyújtó önsegítő könyvek sorában a holland származású pszichoterapeuta munkája valóban figyelmet érdemel. Riekje Boswijk-Hummel a Gestalt-terápiában szerezett tapasztalatokat. Férjével, Jan Boswijk-kel közösen 1985-ben létrehozta a Boswijk Központot, ahol több mint húsz esztendőn keresztül pszichoterapeutaként és a Transzperszonális Pszichoterápiás Oktatóközpont oktatójaként tevékenykedett. Szemléletét meghatározza bioenergetikában szerezett gyakorlata, illetve a keresztény misztika és a buddhizmus tanulmányozása. Sajátos látásmódot alakított ki az emberről, melyet energetikai, érzelmi és spirituális egységnek tekint. Magyar nyelven A párkapcsolat forradalma című könyvét olvashatta a hazai közönség ugyancsak az Ursus Libris kiadó gondozásában.

2013. március 8., péntek

Könyvespolc

Verena Kast: Búcsú az áldozat szereptől





Létezik-e harmadik lehetőség az áldozat és az agresszor szerepén kívül, vagy nincs harmadik út? Igaz-e, hogy aki az életét maga alakítja, nem esik bele az áldozat-agresszor csapdába? A könyv szerzője, Verena Kast jó nevű svájci pszichoterapeuta a Zürichi Egyetem tanára, a Jung Intézet docense, a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke. Kutatási területe a gyász és a kapcsolati problémák feldolgozása, több laikusok számára készült önsegítő könyvet publikált a témában. Jelen kötet a kapcsolatokon belül jellemző tettes és áldozat problematikát mutatja be a jungiánus pszichológia megközelítéséből, hosszan fejtegeti a komplexusok elmélet ide vonatkozó összefüggéseit, illetve a jól bevált terápiás módszerek tanulságait. Tárgyalja az agresszió szerepét az életünkben, sorra veszi, milyen haragreakciókkal válaszolunk a fenyegető helyzetekre, és elemzi a különböző haragfantáziák formáit és jelentőségét. Az író többek között élvezetes és rendkívül tanulságos meseértelmezések (Kékszakáll és Koppciherci) segítségével bontja ki mondanivalóját és önállóan elvégezhető imaginációs gyakorlatok segítségével nemegyszer szigorú önvizsgálatra buzdítja az olvasót.

2013. január 25., péntek

Az erőszak génje - Tehetünk valamit az öröklött hajlamokkal szemben?




Milyen mértékben határozzák meg, és hogyan alakítják génjeink, illetve tanult mintáink az erőszakos viselkedést? Fontos kérdés, a válasz pedig érdekes felismerésekkel szolgálhatnak számunkra.

„Ideges gyerek voltam. Az átélt félelem dühvé és erőszakká vált bennem. Ilyenkor elborult az agyam. A dühömnek köszönhetően úrrá lettem a félelmemen, de része lettem a problémának.” – hangzik egy agresszor önvallomása.

Han G. Brunner, holland genetikus egyik kutatási területe az erőszak génjének viselkedésre gyakorolt hatása. Eredményei alapján megerősíti, hogy a férfiak hajlamosabbak a fizikai agresszióra, az ő esetükben az indulatok könnyebben vezetnek tettlegességhez, testi bántalmazáshoz, mint a nők esetében. Brunner véleménye szerint mindezek hátterében öröklött hajlam áll, szerinte a neveltetés nem feltétlenül meghatározója a viselkedésnek.

2013. január 16., szerda

Terápiás székben az indulat




A teljesség igénye nélkül lássunk néhány pszichológiai elméletet, amely az agresszió okaira keresi a választ. Konrad Lorenz szerint az agresszió mint ösztön, egy bizonyos feszültségszint elérésével kicsapódik. Célja az élet és a faj fenntartása, szerepet játszik a territórium megvédésében, a rivalizálásban, az utódgondozásban, és a hierarchia kialakításában.

Sigmund Freud szintén az ösztönök világa felől közelíti a jelenséget. Élet és halálösztön elméletében utal rá, hogy az egyén önmaga ellen fordított agressziója állhat a depresszió és az öngyilkosság hátterében. Az elfojtás miatt sokszor nem érzékeljük az agressziót, amely fantáziák, álmok, vagy visszatérő szorongás egyik forrása is lehet. Az elfojtott indulat például magas vérnyomást is okozhat. Pszichoanalitikus megközelítés szerint a karakterbe épült agressziót ösztönös készségnek, egyfajta lelki munkamódnak, a fejlődés során kialakult karaktervonásnak vélik a szakemberek.

Agresszió, az ádáz bestia. Jó vagy rossz?




Az agresszív érzelmek, mint a harag, vagy annak kisebb intenzitású, rövidebb ideig tartó formája a düh, vagy akár a gyűlölet, az irigység és a féltékenység ismerős fenevadak az életünkben. Sok gyötrelem és kellemetlenség vissza-visszatérő forrásai. Nem elég, hogy szenvedést okoznak, sokszor tapasztaljuk, hogy kiszolgáltatottá válunk velük szemben, és kérlelhetetlenül átveszik az irányítást felettünk. Lehetnek alkalmi vendégek egy-egy dühös kifakadás, dühroham formájában, de az agresszív viselkedés jellemvonássá is válhat, és állandó meghatározója lehet a viselkedésnek.

A gyűlölet az egyik legádázabb, legpusztítóbb emberi érzelem, ami mindig bosszúért kiált. Gyökere az élettörténetben, illetve a tudattalanban keresendő. A gyűlöletet valamilyen elviselhetetlen félelem, veszteség vagy bűntudat váltja ki, célja pedig a fájdalom ellen való védekezés. A düh és harag mindig takaró érzelem, amelyet az igazságtalannak vélt veszteség, vagy a célok teljesülését meghiúsító akadályok következtében átélt lelki frusztráció okoz.

2013. január 15., kedd

Az agressziókezelés művészete - Dühös emberek a láthatáron



Számtalanszor előfordul, hogy dühös emberekkel találkozunk és kapcsolatainkban visszatérő problémát okozhat, hogy a másik képtelen uralkodni pusztító indulatain. Az indulatos embernek egyrészt meg kell tanulnia felelősséget vállalnia saját dühéért és kezelni azt, hogy ne ártson vele másoknak. A környezet fontos, hogy támogassa ebben az érintetett, illetve ha szükséges saját viselkedésével is elősegítheti, hogy ne váljon a pusztító indulatok áldozatává. Lássunk néhány tanácsot, ami ebben nyújt segítséget!

Maradjon nyugodt a dühös féllel szemben! Mélyítse el a légzését, lazítsa el az állkapcsát, a nyaki izmokat és a karokat. Az a legfontosabb, hogy megőrizze hideg vérét és ne engedje, hogy elhatalmasodjon önön az indulat vagy a félelem.

Aranyat ér, ha csendben hallgat, és nem szól közbe, akkor sem ha, szívesebben visszavágna, vagy saját érveit hangoztatná. Mutasson tiszteletet és elfogadást! Ez segít a másiknak, hogy kieressze a gőzt és mihamarabb elpárologjon a dühe. Ha azonban szükséges, utasítsa vissza a másik agresszív bírálatait vagy tűrhetetlen hangnemét és lépjen ki a helyzetből!

Gyakorolja a figyelem művészetét, és ha van rá módja, derítse ki, mi okozta a másik indulatait! A alábbi kérdések - amelyet a resztoratív konfliktuskezelési módszer rendszeresen alkalmaz - ebben nyújtanak segítséget.

- Mi történt?
- Kit érintett?
- Hogyan érintette?
- Mit kell tenni, hogy rendbe jöjjenek a dolgok?

Kerülje azonban a kérdezés következő formáit:

- Ki tette?
- Miért tette?
- Ki dönt?
- Mit érdemel?

Tegyen fel jövőre irányuló kérdéseket, a „de” kötőszó helyett mindig „és”-t használjon! Járjon a végére, mire van szüksége a másiknak! Fogalmazzon meg javaslatokat és kéréseket!

Ismerje be, ha hibázott! Erősítse meg a változás felé irányuló hajlandóságot!

Invitálja semleges helyzetbe dühös konfliktus partnerét. Induljon el, várja meg, hogy az illető ön után megy, és semmiképpen se érintse meg! 

Ha nem jut előre a beszélgetés, kérjen időt, és térjenek vissza a helyzet tisztázásra később, amikor már lehetséges érdemi beszélgetést folytatni!

Ha kapcsolataiban – legyen az baráti, családi vagy párkapcsolat - visszatérően problémát okoznak a másik dühkitörései, néhány aranyszabály, amire érdemes odafigyelni:

●Teremtsen elvárásokat!
●Szabjon határidőket!
●Erősítse meg a pozitív változásokat!
●Adjon visszajelzést a másiknak viselkedése változásával kapcsolatban!
●Adja át a felelősséget annak, akinek meg kell oldania a helyzetet!
●Testi fenyegetés esetén kérjen védelmet, külső segítséget!

Ha erőfeszítései nem mutatnak eredményt, ne csüggedjen! Előbb-utóbb megoldás születik, már érik, csupán ki kell várni. Legyen kitartó! Rövid vagy hosszú távon lesz változás!

ETS.

Forrás: Michael Staver: 21 ways to defuse anger and calm people down, audio guide




Kérdés az olvasóhoz:


Önnek milyen trükkök váltak be az indulatos emberekkel szemben?




Egyéni és párkapcsolati tanácsadás



Dühös vagyok! Mit tegyek? - Indulatkezelés felsőfokon



Bármilyen konfliktus okozta is dühkitörését, törekedjen arra, hogy biztonságos keretek között vezesse le indulatait és ne ártson vele másoknak. Tudatosítsa magában, hogy a harag nem jó tanácsadó, amit most érez, és ahogy most gondolkodik, olyan cselekvésre készteti, amit később megbánhat. Az átélt indulatot címkézze nyugtalanságnak, izgatottságnak és váljon az átélt érzelmi állapot tudatos megfigyelőjévé! Hogyan? Lássuk!