Könyvespolc

Riekje Boswijk-Hummel: Harag – Felismerni, megérteni, elengedni

A harag- és indulatkezelésben gyakorlati útmutatást nyújtó önsegítő könyvek sorában a holland származású pszichoterapeuta munkája valóban figyelmet érdemel. Riekje Boswijk-Hummel a Gestalt-terápiában szerezett tapasztalatokat. Férjével, Jan Boswijk-kel közösen 1985-ben létrehozta a Boswijk Központot, ahol több mint húsz esztendőn keresztül pszichoterapeutaként és a Transzperszonális Pszichoterápiás Oktatóközpont oktatójaként tevékenykedett. Szemléletét meghatározza bioenergetikában szerezett gyakorlata, illetve a keresztény misztika és a buddhizmus tanulmányozása. Sajátos látásmódot alakított ki az emberről, melyet energetikai, érzelmi és spirituális egységnek tekint. Magyar nyelven A párkapcsolat forradalma című könyvét olvashatta a hazai közönség ugyancsak az Ursus Libris kiadó gondozásában.

Könyvespolc

Verena Kast: Búcsú az áldozat szereptől

Létezik-e harmadik lehetőség az áldozat és az agresszor szerepén kívül, vagy nincs harmadik út? Igaz-e, hogy aki az életét maga alakítja, nem esik bele az áldozat-agresszor csapdába? A könyv szerzője, Verena Kast jó nevű svájci pszichoterapeuta a Zürichi Egyetem tanára, a Jung Intézet docense, a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke. Kutatási területe a gyász és a kapcsolati problémák feldolgozása, több laikusok számára készült önsegítő könyvet publikált a témában. Jelen kötet a kapcsolatokon belül jellemző tettes és áldozat problematikát mutatja be a jungiánus pszichológia megközelítéséből, hosszan fejtegeti a komplexusok elmélet ide vonatkozó összefüggéseit, illetve a jól bevált terápiás módszerek tanulságait. Tárgyalja az agresszió szerepét az életünkben, sorra veszi, milyen haragreakciókkal válaszolunk a fenyegető helyzetekre, és elemzi a különböző haragfantáziák formáit és jelentőségét. Az író többek között élvezetes és rendkívül tanulságos meseértelmezések (Kékszakáll és Koppciherci) segítségével bontja ki mondanivalóját és önállóan elvégezhető imaginációs gyakorlatok segítségével nemegyszer szigorú önvizsgálatra buzdítja az olvasót.

Agresszió, az ádáz bestia. Jó vagy rossz?

Az agresszív érzelmek, mint a harag, vagy annak kisebb intenzitású, rövidebb ideig tartó formája a düh, vagy akár a gyűlölet, az irigység és a féltékenység ismerős fenevadak az életünkben. Sok gyötrelem és kellemetlenség vissza-visszatérő forrásai. Nem elég, hogy szenvedést okoznak, sokszor tapasztaljuk, hogy kiszolgáltatottá válunk velük szemben, és kérlelhetetlenül átveszik az irányítást felettünk. Lehetnek alkalmi vendégek egy-egy dühös kifakadás, dühroham formájában, de az agresszív viselkedés jellemvonássá is válhat, és állandó meghatározója lehet a viselkedésnek.

A gyűlölet az egyik legádázabb, legpusztítóbb emberi érzelem, ami mindig bosszúért kiált. Gyökere az élettörténetben, illetve a tudattalanban keresendő. A gyűlöletet valamilyen elviselhetetlen félelem, veszteség vagy bűntudat váltja ki, célja pedig a fájdalom ellen való védekezés. A düh és harag mindig takaró érzelem, amelyet az igazságtalannak vélt veszteség, vagy a célok teljesülését meghiúsító akadályok következtében átélt lelki frusztráció okoz.

Dühös vagyok! Mit tegyek? - Indulatkezelés felsőfokon

Bármilyen konfliktus okozta is dühkitörését, törekedjen arra, hogy biztonságos keretek között vezesse le indulatait és ne ártson vele másoknak. Tudatosítsa magában, hogy a harag nem jó tanácsadó, amit most érez, és ahogy most gondolkodik, olyan cselekvésre készteti, amit később megbánhat. Az átélt indulatot címkézze nyugtalanságnak, izgatottságnak és váljon az átélt érzelmi állapot tudatos megfigyelőjévé! Hogyan? Lássuk!