Az erőszak génje - Tehetünk valamit az öröklött hajlamokkal szemben?

Milyen mértékben határozzák meg, és hogyan alakítják génjeink, illetve tanult mintáink az erőszakos viselkedést? Fontos kérdés, a válasz pedig érdekes felismerésekkel szolgálhatnak számunkra.

„Ideges gyerek voltam. Az átélt félelem dühvé és erőszakká vált bennem. Ilyenkor elborult az agyam. A dühömnek köszönhetően úrrá lettem a félelmemen, de része lettem a problémának.” – hangzik egy agresszor önvallomása.

Han G. Brunner, holland genetikus egyik kutatási területe az erőszak génjének viselkedésre gyakorolt hatása. Eredményei alapján megerősíti, hogy a férfiak hajlamosabbak a fizikai agresszióra, az ő esetükben az indulatok könnyebben vezetnek tettlegességhez, testi bántalmazáshoz, mint a nők esetében. Brunner véleménye szerint mindezek hátterében öröklött hajlam áll, szerinte a neveltetés nem feltétlenül meghatározója a viselkedésnek.

Terápiás székben az indulat

A teljesség igénye nélkül lássunk néhány pszichológiai elméletet, amely az agresszió okaira keresi a választ. Konrad Lorenz szerint az agresszió mint ösztön, egy bizonyos feszültségszint elérésével kicsapódik. Célja az élet és a faj fenntartása, szerepet játszik a territórium megvédésében, a rivalizálásban, az utódgondozásban, és a hierarchia kialakításában.

Sigmund Freud szintén az ösztönök világa felől közelíti a jelenséget. Élet és halálösztön elméletében utal rá, hogy az egyén önmaga ellen fordított agressziója állhat a depresszió és az öngyilkosság hátterében. Az elfojtás miatt sokszor nem érzékeljük az agressziót, amely fantáziák, álmok, vagy visszatérő szorongás egyik forrása is lehet. Az elfojtott indulat például magas vérnyomást is okozhat. Pszichoanalitikus megközelítés szerint a karakterbe épült agressziót ösztönös készségnek, egyfajta lelki munkamódnak, a fejlődés során kialakult karaktervonásnak vélik a szakemberek.

Agresszió, az ádáz bestia. Jó vagy rossz?

Az agresszív érzelmek, mint a harag, vagy annak kisebb intenzitású, rövidebb ideig tartó formája a düh, vagy akár a gyűlölet, az irigység és a féltékenység ismerős fenevadak az életünkben. Sok gyötrelem és kellemetlenség vissza-visszatérő forrásai. Nem elég, hogy szenvedést okoznak, sokszor tapasztaljuk, hogy kiszolgáltatottá válunk velük szemben, és kérlelhetetlenül átveszik az irányítást felettünk. Lehetnek alkalmi vendégek egy-egy dühös kifakadás, dühroham formájában, de az agresszív viselkedés jellemvonássá is válhat, és állandó meghatározója lehet a viselkedésnek.

A gyűlölet az egyik legádázabb, legpusztítóbb emberi érzelem, ami mindig bosszúért kiált. Gyökere az élettörténetben, illetve a tudattalanban keresendő. A gyűlöletet valamilyen elviselhetetlen félelem, veszteség vagy bűntudat váltja ki, célja pedig a fájdalom ellen való védekezés. A düh és harag mindig takaró érzelem, amelyet az igazságtalannak vélt veszteség, vagy a célok teljesülését meghiúsító akadályok következtében átélt lelki frusztráció okoz.

Game over - Játékszabályok a manipulátorral szemben

Sokszor évekig tart, mire a manipulátorok áldozatai megelégelik a rabságot, segítséget kérnek és önmaguk védelmében cselekvésre szánják el magukat. A manipulátorok mellett az áldozatok elveszítik önbecsülésüket, saját igényeiket háttérbe szorítják, kiszolgálják a működésképtelen kapcsolatot, mivel felmentik a zsarnokot, sőt ragaszkodnak hozzá. Sok esetben szó szerint feladják a személyiségüket. Abban a tudatban élnek, hogy egyedül csak ők érthetik meg a hatalmaskodókat, a másik nélkül egyikük sem lenne boldog vagy életképes. Ennek azonban túlságosan nagy ára van. Eljött az ideje a változtatásnak!

A báránybőrbe bújt farkas - Manipulátorok hálójában

Niccolo Machiavelli a reneszánsz író, filozófus és politikus korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. A fejedelem című munkájában az elsők között tesz említést az úgynevezett machiavelliánus személyiségről, amely jól körvonalazza a manipulatív személyiség karakterjegyeit. Szerinte a cél bizonyos helyzetekben szentesíti az eszközt és a hatalom gyakorlása érdekében, ha kell, ravasz cselszövéshez és nem tisztességes taktikákhoz kell folyamodni. A tudomány később arra is fényt derített, hogy szélsőséges esetben a manipulatív személyiség pszichopata karakter, esetleg nárcisztikus karakterjellemzőkkel rendelkezik, vagy antiszociális személyiség, tehát viselkedése hátterében karakterzavar is állhat. A manipulátor az együttműködés és lelkiismeret kérdéseiben bizony sötétségben tapogatózik. Lássuk, miről ismerjük fel a báránybőrbe bújt farkast!

Az agressziókezelés művészete - Dühös emberek a láthatáron

Számtalanszor előfordul, hogy dühös emberekkel találkozunk és kapcsolatainkban visszatérő problémát okozhat, hogy a másik képtelen uralkodni pusztító indulatain. Az indulatos embernek egyrészt meg kell tanulnia felelősséget vállalnia saját dühéért és kezelni azt, hogy ne ártson vele másoknak. A környezet fontos, hogy támogassa ebben az érintetett, illetve ha szükséges saját viselkedésével is elősegítheti, hogy ne váljon a pusztító indulatok áldozatává. Lássunk néhány tanácsot, ami ebben nyújt segítséget!

Maradjon nyugodt a dühös féllel szemben! Mélyítse el a légzését, lazítsa el az állkapcsát, a nyaki izmokat és a karokat. Az a legfontosabb, hogy megőrizze hideg vérét és ne engedje, hogy elhatalmasodjon önön az indulat vagy a félelem.

Aranyat ér, ha csendben hallgat, és nem szól közbe, akkor sem ha, szívesebben visszavágna, vagy saját érveit hangoztatná. Mutasson tiszteletet és elfogadást! Ez segít a másiknak, hogy kieressze a gőzt és mihamarabb elpárologjon a dühe. Ha azonban szükséges, utasítsa vissza a másik agresszív bírálatait vagy tűrhetetlen hangnemét és lépjen ki a helyzetből!

Gyakorolja a figyelem művészetét, és ha van rá módja, derítse ki, mi okozta a másik indulatait! A alábbi kérdések - amelyet a resztoratív konfliktuskezelési módszer rendszeresen alkalmaz - ebben nyújtanak segítséget.

- Mi történt?

- Kit érintett?

- Hogyan érintette?

- Mit kell tenni, hogy rendbe jöjjenek a dolgok?

Kerülje azonban a kérdezés következő formáit:

- Ki tette?

- Miért tette?

- Ki dönt?

- Mit érdemel?

Tegyen fel jövőre irányuló kérdéseket, a „de” kötőszó helyett mindig „és”-t használjon! Járjon a végére, mire van szüksége a másiknak! Fogalmazzon meg javaslatokat és kéréseket!

Ismerje be, ha hibázott! Erősítse meg a változás felé irányuló hajlandóságot!

Invitálja semleges helyzetbe dühös konfliktus partnerét. Induljon el, várja meg, hogy az illető ön után megy, és semmiképpen se érintse meg! 

Ha nem jut előre a beszélgetés, kérjen időt, és térjenek vissza a helyzet tisztázásra később, amikor már lehetséges érdemi beszélgetést folytatni!

Ha kapcsolataiban – legyen az baráti, családi vagy párkapcsolat - visszatérően problémát okoznak a másik dühkitörései, néhány aranyszabály, amire érdemes odafigyelni:

●Teremtsen elvárásokat!

●Szabjon határidőket!

●Erősítse meg a pozitív változásokat!

●Adjon visszajelzést a másiknak viselkedése változásával kapcsolatban!

●Adja át a felelősséget annak, akinek meg kell oldania a helyzetet!

●Testi fenyegetés esetén kérjen védelmet, külső segítséget!

Ha erőfeszítései nem mutatnak eredményt, ne csüggedjen! Előbb-utóbb megoldás születik, már érik, csupán ki kell várni. Legyen kitartó! Rövid vagy hosszú távon lesz változás!

ETS.

Forrás: Michael Staver: 21 ways to defuse anger and calm people down, audio guide

További Konfliktus klinika cikkek a témában:

Indulatkezelés tréning

Online vagy személyes indulatkezelés coaching - Melyiket válasszam?

Ha elgurul a gyógyszer... Indulatkezelés kulturáltan

Minden, amit jó tudnia, ha dühbe jön
A passzív-agresszív személyiség lélekrajza
Indulatkezelés coaching pároknak - Tanulja meg a vitatkozás művészetét!
Indulatkezelés és méregtelenítés - A Joalis terápia lehetőségei a dühkezelési problémák orvoslására
Légzés akadémia II. - Érzelemkontroll váltott orrlyukas légzéssel
Légzés akadémia I - Érzelemkontroll hasi légzéssel
Fókuszban a dühös agy - Tippek és tanácsok indulatos természetűeknek

A harag alvó vulkánja - Interjú a várpalotai kettős gyilkosságról a Zsaru Magazinban

Agresszió, az ádáz bestia. Jó vagy rossz?

Az erőszak génje - Tehetünk valamit az öröklött hajlamokkal szemben?

Dühös vagyok! Mit tegyek? - Indulatkezelés felsőfokon

Indulat és féltékenység - Az egészet csak képzeled? - Tanácsok megszállottaknak

Könyvespolc - Riekje Boswijk-Hummel: Harag

Terápiás székben az indulat

Kérdés az olvasóhoz:

Önnek milyen trükkök váltak be az indulatos emberekkel szemben?

Egyéni és párkapcsolati tanácsadás

www.konfliktusklinika.hu

Dühös vagyok! Mit tegyek? - Indulatkezelés felsőfokon

Bármilyen konfliktus okozta is dühkitörését, törekedjen arra, hogy biztonságos keretek között vezesse le indulatait és ne ártson vele másoknak. Tudatosítsa magában, hogy a harag nem jó tanácsadó, amit most érez, és ahogy most gondolkodik, olyan cselekvésre készteti, amit később megbánhat. Az átélt indulatot címkézze nyugtalanságnak, izgatottságnak és váljon az átélt érzelmi állapot tudatos megfigyelőjévé! Hogyan? Lássuk!

Konfliktusstílusok és önismeret – Hogyan szoktam viselkedni a nehéz helyzetekben?

Kenneth W. Thomas világszerte elismert konfliktus kutató, számos konfliktuskezelő tréning népszerű segédanyagának szerzője. Ralph Killmann-al közösen fejlesztették ki a Thomas-Kilmann Konfliktusstílus-modellt, amely útmutatást nyújt ahhoz, hogy megismerjük hogyan szoktunk reagálni a nehéz helyzetekben. Részletesen bemutatja a versengés, az együttműködés, az alkalmazkodás, az elkerülés, illetve a kompromisszum-kereső stratégia jellegzetességeit. Arra is felhívja a figyelmet, hogy minden stílus hasznos lehet, ha tudatosan és a megfelelő helyzetekben alkalmazzuk. Lássuk, miről árulkodnak az egyes típusok!

Mi fán terem a konfliktus?

A konfliktus szó a latin „configere” szóból származik, amelynek jelentése összeütközni, egymásnak ütődni. Friedrich Glasl német konfliktuskutató definíciója szerint a konfliktus egy interakció, melyben az egymástól bizonyos mértékig érzelmileg vagy hierarchikus értelemben függő felek között összeegyeztethetetlenség mutatkozik, és azt egyikük vagy mindketten sérelemként élik át. Akkor keletkezik, ha egyik vagy mindkét fél kívánságai, elvárásai, és igényei, valamint a megélt valóság között eltérés mutatkozik, és az a konfliktus elszenvedőjét érzelmileg kellemetlenül érinti, önértékelését negatívan befolyásolja, illetve a számára fontos értékeket veszélyezteti.

A konfliktus, mint lehetőség

„Uram, (…) Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai,
amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága
és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.”

Antoine de Saint Exupéry: Fohász

Legyünk őszinték! A konfliktusokat egyáltalán nem kedveljük. A megoldatlan, feszültségteli helyzetek megkeserítik az életünket, fájdalmat és szenvedést okoznak. Sokszor testi-lelki bántalmazást kell elszenvednünk azoktól, akik mesterien keltenek bűntudatot bennünk, és előszeretettel kihasználják gyenge pontjainkat. A bántalmazó fél ugyancsak boldogtalan azokban a kapcsolatokban, amelyeket egyéb alternatíva híján újra ás újra tönkretesz. A felismerés és a belátás sokszor nehéz, legtöbbször a másikat hibáztatjuk mindenért és nehezen látjuk be saját felelősségünket egy-egy helyzetben. Mi hát a megoldás? A konfliktusok színterét nem kerülhetjük el. A változás kulcsát a konfliktusok vállalása és megfelelő kezelése hordozza életünkben.