Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dühkezelés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dühkezelés. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. október 1., vasárnap

A gyermekkorban elszenvedett bántalmazás hatása a stressztűrésre és a dühkezelésre – Hogyan segít a gyógyulásban a ThetaHealing®?


A gyermekkorban elszenvedett bántalmazás – legyen az fizikai vagy lelki eredetű - az egész szervezetre és az agyműködésre is hatással van. A korai években megtapasztalt magas stressz szint a gyermekeknél figyelem- és önkontroll zavarok kialakulásához vezethet, és sok esetben a felnőttkori hiperaktív figyelemzavar, és a szorongásos és impulzus kontroll zavarok hátterében is ez állhat.


A Dougles Mental Health University Institute kutatása szerint az ún. NR3CI gén befolyásolja az agy fogékonyságát a stresszre. Akiket nem bántalmaztak, ez kevésbé valószínüleg aktiválódik. A bántalmazott gyerekek szervezete magas adrenalin és kortizol szinthez szokott, ami meghatározó az agy fejlődése szempontjából és negatív hatással van az idegrendszer stressz szabályozó rendszerére. A „harcolj vagy menekülj” válasznak megfelelően vészhelyzetben a stresszhormonok elárasztják a keringést, a félelem tartóssá és patológiássá válhat. A gyermekként bántalmazott gyerekek érzékenyebbek a stresszre, az indulat és érzelemkezelésben később nehézségeik lehetnek, hajlamosak az önbántásra, szorongásra, depresszióra és öngyilkosságra. A kényszerbetegségek, illetve a bipoláris zavar, a borderline szindróma kezelésében elsőrendű a gyermekkori bántalmazás traumáit feltérképezni és meggyógyítani.

2013. január 15., kedd

Dühös vagyok! Mit tegyek? - Indulatkezelés felsőfokon



Bármilyen konfliktus okozta is dühkitörését, törekedjen arra, hogy biztonságos keretek között vezesse le indulatait és ne ártson vele másoknak. Tudatosítsa magában, hogy a harag nem jó tanácsadó, amit most érez, és ahogy most gondolkodik, olyan cselekvésre készteti, amit később megbánhat. Az átélt indulatot címkézze nyugtalanságnak, izgatottságnak és váljon az átélt érzelmi állapot tudatos megfigyelőjévé! Hogyan? Lássuk!

2013. január 14., hétfő

A konfliktus, mint lehetőség



„Uram, (…) Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai,
amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága
és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.”

Antoine de Saint Exupéry: Fohász

Legyünk őszinték! A konfliktusokat egyáltalán nem kedveljük. A megoldatlan, feszültségteli helyzetek megkeserítik az életünket, fájdalmat és szenvedést okoznak. Sokszor testi-lelki bántalmazást kell elszenvednünk azoktól, akik mesterien keltenek bűntudatot bennünk, és előszeretettel kihasználják gyenge pontjainkat. A bántalmazó fél ugyancsak boldogtalan azokban a kapcsolatokban, amelyeket egyéb alternatíva híján újra ás újra tönkretesz. A felismerés és a belátás sokszor nehéz, legtöbbször a másikat hibáztatjuk mindenért és nehezen látjuk be saját felelősségünket egy-egy helyzetben. Mi hát a megoldás? A konfliktusok színterét nem kerülhetjük el. A változás kulcsát a konfliktusok vállalása és megfelelő kezelése hordozza életünkben.