Keresés ebben a blogban

2013. január 16., szerda

Terápiás székben az indulat




A teljesség igénye nélkül lássunk néhány pszichológiai elméletet, amely az agresszió okaira keresi a választ. Konrad Lorenz szerint az agresszió mint ösztön, egy bizonyos feszültségszint elérésével kicsapódik. Célja az élet és a faj fenntartása, szerepet játszik a territórium megvédésében, a rivalizálásban, az utódgondozásban, és a hierarchia kialakításában.

Sigmund Freud szintén az ösztönök világa felől közelíti a jelenséget. Élet és halálösztön elméletében utal rá, hogy az egyén önmaga ellen fordított agressziója állhat a depresszió és az öngyilkosság hátterében. Az elfojtás miatt sokszor nem érzékeljük az agressziót, amely fantáziák, álmok, vagy visszatérő szorongás egyik forrása is lehet. Az elfojtott indulat például magas vérnyomást is okozhat. Pszichoanalitikus megközelítés szerint a karakterbe épült agressziót ösztönös készségnek, egyfajta lelki munkamódnak, a fejlődés során kialakult karaktervonásnak vélik a szakemberek.

A tanuláslélektan tanulás, begyakorlás nyomán szerzett magatartásnak tartja. Bandura és Walters kutatásai azt bizonyítják, hogy az agresszió tanulás útján sajátítható el a legkönnyebben. Akkor nyer megerősítést, ha jutalom, siker, eredmény követi. A figyelem felkeltése, az elismerés vagy előny szerzése is megerősítheti az agresszív viselkedést. Ha eredményhez vezet, legközelebb is élni fog vele az illető.

Kohut azt hangsúlyozza, hogy agresszió a sérült önértékelés helyreállítására irányuló törekvés, Bowlby pedig az elválásban, a fontos személy elvesztésében látja az agresszió keletkezésének legfőbb okát. Kernberg felhívja rá a figyelmet, hogy ingerlékenység, harag, düh pszichés feladata az egyén autonómiájának biztosítása, valamint a kín és a frusztráció forrásának megszüntetése  A családi traumát, és az elhanyagolást hangsúlyozza az agresszió okaként.

Selye János a frusztrációt kiváltó tényezőket: a stresszorokat teszi felelősség az indulatos viselkedésért. Idegfeszültség, lelki zavar, bizonytalanság, cél- és értelemnélküliség okozza a nem kívánt reakciót. A szorongást a stresszválasz részeként magyarázza. A stresszt kiváltó helyzet akkor válik különösen veszélyesé, ha meghaladja az egyén erőforrásait, illetve önsegítő képességeit. A veszélyesség foka függ az egyén pszichés teherbíró képességétől, és hogy hogyan kezeli a keletkező érzelmeket.

ETS.

Ajánlott irodalom: Hárdi István: Az agresszió világa, Medicina, 2000






Kérdés az olvasóhoz:


Ön szerint mi az indulat pszichés mozgatórugója?




Egyéni és párkapcsolati tanácsadás


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése