A mérgező szégyen dühös démona

Hirtelen természetű vagy, és könnyen haragra gerjedsz, ha pedig valami nem tetszik, magadról megfeledkezve kiabálni kezdesz és ajtót csapkodsz? Lehet, hogy nem is a haragod a ludas! Meglepődtél? A valódi ellenséged a haragod mélyén megbúvó szégyen érzetben is gyökerezhet. Sokszor előfordul, hogy a szégyenünket haragunkkal leplezzük.

A szégyen a megalázottság fájdalmas érzése, amit a nem kívánatos vagy kínos viselkedés tudata okoz. John Bradshow-tól származik a következő definíció: “A bűntudat annak az érzése, hogy valami rosszat cselekedtünk, vagy hibát követtünk el. A szégyen pedig annak az érzése, hogy mi magunk vagyunk a tévedés. Bűntudatot akkor érzünk, ha valami rosszat csinálunk, szégyent pedig akkor, ha rossznak érezzük magunkat.”

Indulatkezelési technikák - Vezess indulatnaplót!

A naplóírás minden terápia fontos kísérő technikája, segít kapcsolódni magunkhoz, kifejezni, megfogalmazni érzéseket, gondolatokat, amit egyébként nehéz kifejezni a hétköznapokban, segít követni a változást, és könnyen visszakereshetünk pontosan megfogalmazott gondolatokat, amikre szükségünk van egy-egy érzelmileg nehéz pillanatban. Gyakran találkozom azzal, hogy a terápia során megfogalmazott felismerések erejében sokat segít, ha naplót írunk, és lejegyezzük a terápiás ülések legfontosabb pillanatait és napi szinten foglakozunk aktuális témáinkkal.

Játékos mindfulness gyerekeknek

Miért hasznos a mindfulness technikák rendszeres gyakorlása az indulatkezelésben? A válasz nagyon egyszerű, a mindfulness gyakorlatok segítenek elcsendesíteni a zaklatott gondolatokat, az "itt és most" megtapasztalásával növekszik a tudatosságunk, és könnyebben tudunk a megfigyelő jelenlét bölcsességével rátekinteni zaklatott érzéseinkre. A hatékony indulatkezelés egyik kulcsa, ha a jelenlét megtapasztalását napi szokásunkká tesszük. Mindez természetesen nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek számára is hatékony segítség. Íme, néhány játékos mindfulness gyakorlat, ami segít megtanítani gyermekünknek, hogyan figyeljen a légzésére, és élesítse ki a figyelmét a jelen pillanat érzékelésére egyszerűen és mókásan.

Ne dühöngj, legyél jelen! - Mindfulness a hétköznapokban

A mindfulness egyre népszerűbb gyakorlási út, ami arra tanít, hogy megtanuljunk a testünkre és a környezetünkre figyelni, vagyis teljes figyelmet szenteljünk annak, ami a jelen pillanatban történik. Mindezt szelíd és nyitott elmével, mantra gyakorlás, keresztezett lábú ülés és egyéb előkészületek nélkül. A mindfulness gyökerei a buddhista hagyományokhoz nyúlnak vissza és mintegy két és fél ezer eves múltra tekintenek vissza. Gyakorolhatjuk meditációban, amikor a légzésünkre, a gondolatokra, érzésekre, érzetekre és hangokra figyelünk. Sőt vezetés közben, vagy beszélgetés, edzés vagy evés közben is alkalmazhatjuk. Előnye, hogy csökkenti a stresszt, feloldja a feszültséget, és tisztánlátással ajándékoz meg, ami a problémamegoldásban van nagy segítségünkre. Segít, hogy magunkkal és másokkal is türelmesebbek legyünk.

Királyi út az indulatkezelésben – Tihar börtönében a rabok is meditálnak

Hogyan hat a meditáció az agresszív, erőszakos gondolatokkal terhelt elmére? A legjobb példa erre az a kezdeményezés, ami Tiharban indult útjára közel 25 éve, a világ egyik legnagyobb börtönében. Az Új-Delhi külvárosában található intézményben több, mint 10 ezer elítélt töltötte bűntetését a mintegy fele ekkora befogadó képességű épület komplexumban. Erőszakos börtön hierarcha, brutális agresszió, a legkeményebb fenyítések súlyosbították a rabok helyzetét.

Borderline? – Egyik dühös árnyéklényünkről címkézés nélkül

Egy kicsit mintha magára ismerne Marylin Monroe soraiban? Úgy érzi, csupa szenvedés az élete a párkapcsolatában? Hangulati változékonyság hullámvölgyeit tapasztalja magán, ami szinte egyik pillanatról a másikra veszi az irányítást? Dühkitörésekkel tiltakozik, ha valami nem az elképzelése szerint történik otthon, ugyanakkor fél, hogy elhagyja a párja, akit egyszerre tud csodálni és gyűlölni is? Bántalmazástól szenved vagy éppen ellenkezőleg zsarnok módjára uralkodik a kapcsolatában, de úgy érzi mindez a párja miatt történik? Gyakran bizonytalan magában, és az is előfordul, hogy agresszióját nemcsak mások, hanem saját maga ellen fordítja többek között alkohol- vagy, drogfogyasztás formájában? Többször is a szakítás szélére sodorta már a kapcsolatát, esetleg állandó szakítások és békülések közepette élnek? Legfőbb ideje megválaszolni a kérdést, mi történik tulajdonképpen!

Önbizalomhiány = féltékenység? Terápiával az indulat ellen

Aki soha nem volt féltékeny, nehezen érti meg, mi szítja ezt a szenvedélyt, aki pedig küzd vele, nagyon nehezen tud szabadulni a szorításából. A szakértő szerint a féltékenységet érdemes indulatkezelési problémaként vizsgálni, aminek a hátterében egy kiemelkedően erős érzelem áll. Az, hogy miképp lehet lecsendesíteni, nagyban függ a féltékenység típusától. 

E. Tóbiás Sára pszichológus indulat- és agressziókezeléssel foglalkozik, tapasztalatai szerint az indulatosok közül nem mindenki féltékeny, de aki féltékeny, az jellemzően mind impulzív alkat. A féltékenység mindenkit szenvedélyessé tesz, elsöprő erejű indulatok szabadulnak fel, nem véletlen, hogy olyan gyakori a szerelemféltésből elkövetett bántalmazás. A féltékenységben mindig ott van a szerelemféltés, a birtoklási és a másik kontrollálása iránti vágy. A forgatókönyvek esetenként változnak, de az alapvető mintákat kirajzolja az, hogy az érzelemnek van-e valós alapja, vagy csupán téveszme.

Ha elgurul a gyógyszer... Indulatkezelés kulturáltan

Amikor valaki sakál módjára üvölt egy apróság miatt, vagy dühében falhoz vágja a telefont , akkor azt mondjuk rá, hogy nem komplett, dúvad, bolond. Kicsit finomítunk, ha egy szerettünkről van szó; ilyenkor az illető heves vérmérsékletű, indulatos. Egyik sem pozitív tulajdonság, pedig a szakértő szerint az indulat termékeny energia, csak megfelelő mederbe kell terelni.

Az indulatkezelési probléma sokszor temperamentumbeli sajátosság, alapvetően olyan versengő alkatokra jellemző, akikben nagyon erős a dominanciára való hajlam. Baj akkor van, amikor az indulatok a megoldatlan feszültségek, konfliktusok miatt rossz irányt vesznek. Ez nemcsak a dühös ember környezetének megterhelő, hanem az indulatait nehezen kezelő felet is bántja, hiszen amikor tisztul a köd, pontosan látja, hogy mi történt. (Még ha nem is vallja be.) Egy lendületes, impulzív alkat – aki a statisztikák szerint nagyon sokszor vezető beosztásban dolgozik, vagy irányító szerepet tölt be – gyakran szembesül azzal a problémával, hogy a saját energiáit nehéz egyensúlyban tartania.

Minden, amit jó tudnia, ha gyakran dühbe jön

 

Előfordult már, hogy mérhetetlen dühöt érzett valaki vagy valami iránt, mégsem tudta megfogalmazni, hogy pontosan mi is váltotta ki önből a heves indulatokat? Pedig ahhoz, hogy jól kezeljük érzelmeinket, fontos tudnunk, mi áll azok hátterében. Érdekes és hasznos tényeket gyűjtöttünk össze a haragról, és azt is eláruljuk, legközelebb mit tegyen – vagy mit ne –, amikor nagyon begurul.

Örököljük az agressziót?

„A temperamentum a személyiség biológiai magva, amely már korai életkortól mindvégig meghatározza az egyén érzelmi reaktivitását, aktivitásszintjét és gondolatvilágát. Gyakori tapasztalat, hogy az impulzív, agresszív dühkitörésre hajlamos szülők hasonló temperamentummal megáldott gyermeket nevelnek, de persze arra is bőven akad példa, amikor teljesen eltérő lelki alkattal rendelkezik a gyermek. Az öröklött lelki alkat esetében a szülő mintha saját gyermekkori önmagára ismerne saját csemetéjében. Az öröklött tulajdonságok az erőszak génjéhez hasonlóan ugyancsak felülírhatóak, alakíthatóak, akkor is, ha nagyobb tudatosságot, és több energiát igényel a változás – mondta a Díványnak E. Tóbiás Sára pszichológus, agressziókezelési tanácsadó.

Amikor a ferde az egyenes - A passzív-agresszív személyiség lélekrajza

„Nem tudtam, hogy mostanra kérted.” „Jaj, csak vicceltem!” „Ennél te okosabb vagy azért….” „Nekem aztán édes mindegy.” „Persze, persze, habár…” Ismerős fordulatok? Akitől ezeket az idegesítő mondatokat halljuk, gyakran úgy ismerjük az illetőt, hogy nem vállalja a felelősséget saját tetteiért, és könnyedén hibáztat másokat, ráadásul mást mond, mint, amit tesz. Látszólag együttműködik velünk, mégis szabotálja a közös munkát. „Rajtam nem múlik… - halljuk tőle, aztán persze mindig valamilyen akadálya akad annak, hogy teljesítse feladatait. 

A passzív-agresszív típusú személyiséggel bizony nehéz az élet, csupa düh és gyötrelem kíséri a vele való kapcsolatunkat. Mindig az a baj vele, hogy mást mond, mint amit tesz, és valahogy képtelenség vele őszintén beszélni. Hogy kivel is állunk szemben pontosan? Egy makacs szabotőrrel, aki ellenséges hozzáállását a legritkább esetben fejezi ki szemtől-szembe. Ferdít, púderez, és mindig ellenérvekkel rukkol elő, valahogy sehogy sem akaródzik neki egy közös cél érdekében munkálkodni, legyen az munkahelyi helyzet vagy párkapcsolati szituáció. Rosszindulatú pletykafészek, stílusa jellemzően szarkasztikus, mindig ugrat másokat és mindenféle módon kritikával illeti azokat az ötleteket, amik nem az ő fejéből pattantak ki. Kényelmetlen elvárásokat támaszt másokkal szemben, sokszor figyelemre sem méltatja környezetét, sőt pimaszul megtagadja saját felelősségét, ha számon kérjük rajta ígéretét. Elfelejt, vagy visszatart fontos információkat, általában másokat hibáztat, ha valami balul sül el, és mindig talál rá módot, hogy kibúvót találjon vállalt feladatai alól. Mi több, előszeretettel tetszeleg az áldozat szerepében, szereti gyengének mutatni magát, csak hogy törődést és figyelmet kolduljon magának. Valójában pedig bizalmatlan, és bizonytalan saját alkalmassága és kezdeményezőképessége tekintetében, nehezen kezelhető ambivalens személyiség, amelynek a gyermekkorba nyúlnak vissza a gyökerei.