Keresés ebben a blogban

2013. március 8., péntek

Könyvespolc

Verena Kast: Búcsú az áldozat szereptől





Létezik-e harmadik lehetőség az áldozat és az agresszor szerepén kívül, vagy nincs harmadik út? Igaz-e, hogy aki az életét maga alakítja, nem esik bele az áldozat-agresszor csapdába? A könyv szerzője, Verena Kast jó nevű svájci pszichoterapeuta a Zürichi Egyetem tanára, a Jung Intézet docense, a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke. Kutatási területe a gyász és a kapcsolati problémák feldolgozása, több laikusok számára készült önsegítő könyvet publikált a témában. Jelen kötet a kapcsolatokon belül jellemző tettes és áldozat problematikát mutatja be a jungiánus pszichológia megközelítéséből, hosszan fejtegeti a komplexusok elmélet ide vonatkozó összefüggéseit, illetve a jól bevált terápiás módszerek tanulságait. Tárgyalja az agresszió szerepét az életünkben, sorra veszi, milyen haragreakciókkal válaszolunk a fenyegető helyzetekre, és elemzi a különböző haragfantáziák formáit és jelentőségét. Az író többek között élvezetes és rendkívül tanulságos meseértelmezések (Kékszakáll és Koppciherci) segítségével bontja ki mondanivalóját és önállóan elvégezhető imaginációs gyakorlatok segítségével nemegyszer szigorú önvizsgálatra buzdítja az olvasót.

2013. március 7., csütörtök

Könyvespolc

Dr. George Simon: Báránybőrben - A nyílt agressziótól a manipulációig





Dr. George Simon a manipulátor személyiségek és a karakterzavarok vezető szakértője jól ismeri a manipuláció természetrajzát. Klinikai szakpszichológusként évtizedek óta folytat magánpraxist, számtalan kliens történetén keresztül alapos bepillantást nyerhetett a manipuláció világába. Dr. Simon amerikai televízió- és rádióműsorokban rendszeresen népszerűsíti terápiás és tréneri tapasztalatait, és érdeklődők millióival osztja meg a manipuláció kezelésének bevált fortélyait. Báránybőrben című kötetét immáron húsz esztendeje forgatja az olvasóközönség, számtalan idegen nyelven is megjelent már, hazánkban 2009-ben került a könyvesboltokba a Háttér Kiadó jóvoltából.


A szerző célja, hogy átfogóan ismertesse a karakterzavaros egyének természetét, valamint a rejtett agresszív, más néven manipulátor személyiség sajátságos karakterét. A szubmisszív, áldozat típust elsősorban neurotikus személyiségként írja le, aki túlzott lelkiismeretességtől szenved és szorong, ha saját szükségleteit akarja kielégíteni, valamint bizonytalan saját megküzdő képességében. A karakterzavaros személyiség éppen ellenkezőleg kevés lelkiismerettel bír, elsősorban agresszív és ritkán vagy egyáltalán nincs bűntudat- vagy szégyenérzete tettei miatt. Az agresszió okaként tanult viselkedésminták, a genetikai meghatározottság és az aktuális stressz együttes hatásait írja le.

Valós esetek és szituációk alapján történeteket tár az olvasó elé, amelyek jól megvilágítják, miként viselkedik az említett típus munkahelyi, baráti vagy családi kapcsolataiban. Elmeséli az apa történetét, aki látszólag gyermeke védelmében vállalhatatlan iskolai teljesítményre kényszeríti lányát, vagy a lelkész esetét, aki hivatása nevében családját terrorizálja. Támpontokat nyújt, hogyan ismerjük fel, hogy manipuláció áldozatai vagyunk, és mit tegyünk, hogy kezelni tudjuk a korábban kudarcra ítélt helyzeteket.

A kötet fordítójának, Kövi Györgynek Fegyelmezetlen agresszió egy megengedő társadalomban című epilógusa az asszertív nevelés jelentőségét hangsúlyozza. Megfogalmazza, hogy tisztességes versenyre, és elvszerű harcra csupán az érett jelem képes, a felelősség tanítását pedig nem lehet elég korán kezdeni.

A magyar kiadás kuriózuma Síklaki István szociálpszichológus tanulmánya A manipuláció arcai címmel. Az ELTE Társadalomtudományi Karán a Szociálpszichológia Tanszék tanszékvezető docense a manipuláció és a befolyásolás pszichológiáját tudományos kísérletek és elméletek tükrében tárgyalja. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az aktuális élethelyzet, és a szituáció jellegzetességei is meghatározóak a manipulatív viselkedés szempontjából. Szerinte nem kizárólag a karakter határozza meg, hogyan cselekszünk.

További Konfliktus klinika cikkek a témában:



Kérdés az olvasóhoz:


Olvasta? Önnek mi a véleménye a könyvről?




Egyéni és párkapcsolati tanácsadás


2013. február 24., vasárnap

Szelídítsünk szörnyet! - Mit tegyek, ha féltékeny vagyok a páromra?




Férfi és nő sosincs egyedül a világon. Mindig akadnak személyek, akiket érdekesnek találhat a társa vagy, aki felfigyelhet kedvesére. Ha nem kételkedik önmagában és párját boldognak látja, kapcsolatuk pedig jól működik, bárki tűnik fel a színen, az esetleges kapcsolati féltékenység mindig kezelhető marad, és nem okoz különösebb problémát. Ha azonban állandó bizonytalanság érzés kínozza, és visszatérő féltékenységi jelenetekkel okoz kellemetlen pillanatokat párkapcsolatában, tartson önvizsgálatot!

A „zöld szemű szörny” titkai – A féltékenység jelensége és pszichés okai





"A féltékenységtől óvjad szíved!
Zöldszemű szörny az, iszonyú,
Álnok kígyó, mely önmaga mérgét issza."

Jago Otello-hoz  - Guiseppe Verdi: Otello


Ő az egyik legérzékenyebb, legbirtoklóbb és legkérhetetlenebb fenevad a szörnyek panoptikumában. Bizony nem könnyű feladat megszelídíteni, ha egyszer szembekerülünk vele. Alaptalanul retteg, hogy legféltettebb kincseire mások is szemet vetnek, ráadásul minden helyzetben igazolást lát arra, hogy félelmei indokoltak. Birtokolja és tulajdonának tekinti kapcsolatait, csupán akkor érzi magát biztonságban, ha kontrollálni tudja azokat. Fenyegetettség érzését úgy képes csillapítani, ha uralkodik mások felett, és amikor csak lehet, ellenőrzése alatt tartja őket. Hajlamos a rivalizálásra, a kudarcok megsemmisítően hatnak rá. Számonkérő, ellentmondást nem tűrő, s mivel félelmeit jogosnak véli, kérlelhetetlen. Ez tehát ő, a „zöld szemű szörny”.

2013. január 25., péntek

Az erőszak génje - Tehetünk valamit az öröklött hajlamokkal szemben?




Milyen mértékben határozzák meg, és hogyan alakítják génjeink, illetve tanult mintáink az erőszakos viselkedést? Fontos kérdés, a válasz pedig érdekes felismerésekkel szolgálhatnak számunkra.

„Ideges gyerek voltam. Az átélt félelem dühvé és erőszakká vált bennem. Ilyenkor elborult az agyam. A dühömnek köszönhetően úrrá lettem a félelmemen, de része lettem a problémának.” – hangzik egy agresszor önvallomása.

Han G. Brunner, holland genetikus egyik kutatási területe az erőszak génjének viselkedésre gyakorolt hatása. Eredményei alapján megerősíti, hogy a férfiak hajlamosabbak a fizikai agresszióra, az ő esetükben az indulatok könnyebben vezetnek tettlegességhez, testi bántalmazáshoz, mint a nők esetében. Brunner véleménye szerint mindezek hátterében öröklött hajlam áll, szerinte a neveltetés nem feltétlenül meghatározója a viselkedésnek.

2013. január 16., szerda

Terápiás székben az indulat




A teljesség igénye nélkül lássunk néhány pszichológiai elméletet, amely az agresszió okaira keresi a választ. Konrad Lorenz szerint az agresszió mint ösztön, egy bizonyos feszültségszint elérésével kicsapódik. Célja az élet és a faj fenntartása, szerepet játszik a territórium megvédésében, a rivalizálásban, az utódgondozásban, és a hierarchia kialakításában.

Sigmund Freud szintén az ösztönök világa felől közelíti a jelenséget. Élet és halálösztön elméletében utal rá, hogy az egyén önmaga ellen fordított agressziója állhat a depresszió és az öngyilkosság hátterében. Az elfojtás miatt sokszor nem érzékeljük az agressziót, amely fantáziák, álmok, vagy visszatérő szorongás egyik forrása is lehet. Az elfojtott indulat például magas vérnyomást is okozhat. Pszichoanalitikus megközelítés szerint a karakterbe épült agressziót ösztönös készségnek, egyfajta lelki munkamódnak, a fejlődés során kialakult karaktervonásnak vélik a szakemberek.

Agresszió, az ádáz bestia. Jó vagy rossz?




Az agresszív érzelmek, mint a harag, vagy annak kisebb intenzitású, rövidebb ideig tartó formája a düh, vagy akár a gyűlölet, az irigység és a féltékenység ismerős fenevadak az életünkben. Sok gyötrelem és kellemetlenség vissza-visszatérő forrásai. Nem elég, hogy szenvedést okoznak, sokszor tapasztaljuk, hogy kiszolgáltatottá válunk velük szemben, és kérlelhetetlenül átveszik az irányítást felettünk. Lehetnek alkalmi vendégek egy-egy dühös kifakadás, dühroham formájában, de az agresszív viselkedés jellemvonássá is válhat, és állandó meghatározója lehet a viselkedésnek.

A gyűlölet az egyik legádázabb, legpusztítóbb emberi érzelem, ami mindig bosszúért kiált. Gyökere az élettörténetben, illetve a tudattalanban keresendő. A gyűlöletet valamilyen elviselhetetlen félelem, veszteség vagy bűntudat váltja ki, célja pedig a fájdalom ellen való védekezés. A düh és harag mindig takaró érzelem, amelyet az igazságtalannak vélt veszteség, vagy a célok teljesülését meghiúsító akadályok következtében átélt lelki frusztráció okoz.

Game over - Játékszabályok a manipulátorral szemben



Sokszor évekig tart, mire a manipulátorok áldozatai megelégelik a rabságot, segítséget kérnek és önmaguk védelmében cselekvésre szánják el magukat. A manipulátorok mellett az áldozatok elveszítik önbecsülésüket, saját igényeiket háttérbe szorítják, kiszolgálják a működésképtelen kapcsolatot, mivel felmentik a zsarnokot, sőt ragaszkodnak hozzá. Sok esetben szó szerint feladják a személyiségüket. Abban a tudatban élnek, hogy egyedül csak ők érthetik meg a hatalmaskodókat, a másik nélkül egyikük sem lenne boldog vagy életképes. Ennek azonban túlságosan nagy ára van. Eljött az ideje a változtatásnak!

2013. január 15., kedd

A báránybőrbe bújt farkas - Manipulátorok hálójában



Niccolo Machiavelli a reneszánsz író, filozófus és politikus korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. A fejedelem című munkájában az elsők között tesz említést az úgynevezett machiavelliánus személyiségről, amely jól körvonalazza a manipulatív személyiség karakterjegyeit. Szerinte a cél bizonyos helyzetekben szentesíti az eszközt és a hatalom gyakorlása érdekében, ha kell, ravasz cselszövéshez és nem tisztességes taktikákhoz kell folyamodni. A tudomány később arra is fényt derített, hogy szélsőséges esetben a manipulatív személyiség pszichopata karakter, esetleg nárcisztikus karakterjellemzőkkel rendelkezik, vagy antiszociális személyiség, tehát viselkedése hátterében karakterzavar is állhat. A manipulátor az együttműködés és lelkiismeret kérdéseiben bizony sötétségben tapogatózik. Lássuk, miről ismerjük fel a báránybőrbe bújt farkast!

Az agressziókezelés művészete - Dühös emberek a láthatáron



Számtalanszor előfordul, hogy dühös emberekkel találkozunk és kapcsolatainkban visszatérő problémát okozhat, hogy a másik képtelen uralkodni pusztító indulatain. Az indulatos embernek egyrészt meg kell tanulnia felelősséget vállalnia saját dühéért és kezelni azt, hogy ne ártson vele másoknak. A környezet fontos, hogy támogassa ebben az érintetett, illetve ha szükséges saját viselkedésével is elősegítheti, hogy ne váljon a pusztító indulatok áldozatává. Lássunk néhány tanácsot, ami ebben nyújt segítséget!

Maradjon nyugodt a dühös féllel szemben! Mélyítse el a légzését, lazítsa el az állkapcsát, a nyaki izmokat és a karokat. Az a legfontosabb, hogy megőrizze hideg vérét és ne engedje, hogy elhatalmasodjon önön az indulat vagy a félelem.

Aranyat ér, ha csendben hallgat, és nem szól közbe, akkor sem ha, szívesebben visszavágna, vagy saját érveit hangoztatná. Mutasson tiszteletet és elfogadást! Ez segít a másiknak, hogy kieressze a gőzt és mihamarabb elpárologjon a dühe. Ha azonban szükséges, utasítsa vissza a másik agresszív bírálatait vagy tűrhetetlen hangnemét és lépjen ki a helyzetből!

Gyakorolja a figyelem művészetét, és ha van rá módja, derítse ki, mi okozta a másik indulatait! A alábbi kérdések - amelyet a resztoratív konfliktuskezelési módszer rendszeresen alkalmaz - ebben nyújtanak segítséget.

- Mi történt?
- Kit érintett?
- Hogyan érintette?
- Mit kell tenni, hogy rendbe jöjjenek a dolgok?

Kerülje azonban a kérdezés következő formáit:

- Ki tette?
- Miért tette?
- Ki dönt?
- Mit érdemel?

Tegyen fel jövőre irányuló kérdéseket, a „de” kötőszó helyett mindig „és”-t használjon! Járjon a végére, mire van szüksége a másiknak! Fogalmazzon meg javaslatokat és kéréseket!

Ismerje be, ha hibázott! Erősítse meg a változás felé irányuló hajlandóságot!

Invitálja semleges helyzetbe dühös konfliktus partnerét. Induljon el, várja meg, hogy az illető ön után megy, és semmiképpen se érintse meg! 

Ha nem jut előre a beszélgetés, kérjen időt, és térjenek vissza a helyzet tisztázásra később, amikor már lehetséges érdemi beszélgetést folytatni!

Ha kapcsolataiban – legyen az baráti, családi vagy párkapcsolat - visszatérően problémát okoznak a másik dühkitörései, néhány aranyszabály, amire érdemes odafigyelni:

●Teremtsen elvárásokat!
●Szabjon határidőket!
●Erősítse meg a pozitív változásokat!
●Adjon visszajelzést a másiknak viselkedése változásával kapcsolatban!
●Adja át a felelősséget annak, akinek meg kell oldania a helyzetet!
●Testi fenyegetés esetén kérjen védelmet, külső segítséget!

Ha erőfeszítései nem mutatnak eredményt, ne csüggedjen! Előbb-utóbb megoldás születik, már érik, csupán ki kell várni. Legyen kitartó! Rövid vagy hosszú távon lesz változás!

ETS.

Forrás: Michael Staver: 21 ways to defuse anger and calm people down, audio guide




Kérdés az olvasóhoz:


Önnek milyen trükkök váltak be az indulatos emberekkel szemben?




Egyéni és párkapcsolati tanácsadás