Az omega-3 zsírsavak jelentősége az agresszió- és depressziókezelésben

Az idegrendszer hatékony működését meghatározza a táplálkozásunk? Nyugodtabbak leszünk, jobban alszunk, és jobb a közérzetünk, ha megfelelően tápláljuk az idegsejtjeinket? A válasz határozottan az, hogy igen, ami arra is felhívja a figyelmünket, hogy sokkal nagyobb figyelmet szenteljünk a stresszkezelés és a táplálkozás összefüggéseinek is.

A sejtjeink zsírsavakból, így többek között omega-6 és omega-3 zsírsavakból állnak, idegsejtjeink falának zsírsavösszetétele pedig nagyban függ attól, milyen zsírsavakkal tápláljuk a szervezetünket. Az agyunk kétharmad részt ugyancsak zsírsavakból épül fel. Amit megeszünk, közvetlenül beépül a sejtfalakba és adja azok szövetét is. Ha főleg telített zsírsavakat fogyasztunk – vagyis olyanokat, amelyek szobahőmérsékleten szilárdak, mint a vaj vagy állati zsiradék – merevségük az egyes sejtek merevségében is megmutatkozik, az omega-6 magas szintje gyulladásos folyamatokat indít be a szervezetünkben és romlik a sejtkommunikáció hatékonysága is. A zsírsavak képezik az idegsejtek falának alapanyagát, burkát, az agy és a test minden tájékán ezen keresztül bonyolódnak az idegsejtek közötti kapcsolatok. Ha eltolódik az egyensúly és gyulladásos folyamatok megakadályozzák a hatékony idegsejt kommunikációt, mindez az impulzus kontroll hiányát, ingerlékenységet, a figyelmi teljesítmény romlását, és hangulati változékonyságot eredményez. Ha megfelelő arányban többszörösen telítetlen vagy telítetlen zsírsavakat fogyasztunk, az agysejtek hüvelye hajlékony lesz és a közöttük lévő kapcsolat is biztonságosabb, csökken a sejtek gyulladásszintje, javul az ingerület átvitel, ami lelki egyensúlyunk megteremtésében is óriási szerepet játszik.

Az omega-3 zsírsavak viselkedésre gyakorolt hatását az alábbi kísérlet is érzékletesen szemlélteti. Ha a kísérleti patkányok táplálékából kiveszik az omega-3 zsírsavakat, magatartásuk néhány hét alatt megváltozik. Szorongani kezdenek, képtelenek lesznek új feladatokra, stresszhelyzetben pánikba esnek, ráadásul az örömélménytől is megfosztódnak.

Egy francia kutatás szerint az is bizonyított, hogy az omega-3-ban gazdag étrend, mint amilyen az eszkimóké is hosszú távon növeli a figyelmi teljesítményt, és a jó kedélyállapotért felelős neurotranszmitterek termelődését.

Dán kutatások azt is megerősítik, hogy a terhes nők táplálékában jelenlévő megfelelő omega-3 zsírsavak az újszülöttek fejlődésére is jótékony hatással vannak. Ezekben az esetekben ritkább a koraszülés és egészséges súllyal születnek a kisbabák. Ha a picik születésük után legalább kilenc hónapig szopnak és az édesanyjuk táplálékában szintén ott vannak az omega-3 zsírsavak, felnőtt korban ezek a babák jobb szellemi teljesítőképességet mutatnak.

A Harvard Egyetem pszichiáter munkatársa Dr. Andrew Stoll igazolta először az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend jelentőségét a mániás depresszióban szenvedő betegek kedélyének stabilizálásában. A kutatásban részt vevő alanyok közül mindössze egy esett vissza. Ezek az eredmények annyira meggyőzőek voltak, hogy négy hónap múltán a tudósoknak félbe kellett szakítaniuk a kísérletet. A kontroll csoport betegei ugyanis - akik csak egy halolaj alapú placebót kaptak - olyan gyorsan visszaestek az omega-3 zsírsavakat szedő kontrollcsoporthoz képest, hogy orvosi etikát sértett volna, ha továbbra sem adtak volna neki omega-3-at. Dr. Stoll könyve eredményeiről The Omega-3 Connection: The Groundbreaking Antidepression Diet and Brain Program címmel látott napvilágot.

A fenti eredmények inspiráltak orvosokat arra, hogy omega-3 terápiát javasoljanak makacsul elhúzódó depresszió, öngyilkossági gondolatok, evészavar és szorongásos zavar, valamint ADHD kezelésére gyerekeknél és felnőtteknél.

Előfordult, hogy két éven át fennálló gyógyszeres kezelés, nyugtatók alkalmazása mellett sem tapasztaltak javulást a páciens állapotában mániás depressziós kórképek esetében. Felmerült az alternatív terápiák feltérképezése és az omega-3 zsírsavak javulásban betöltött szerepének hangsúlyozása és gyakorlati alkalmazása. Dr. Puri legendás esete egy mániás depressziós beteg omega-3 zsírsavakkal folytatott terápiájához kapcsolódik. A kezelés során a beteg agyi területeinek képalkotó eljárásokkal elvégzett feltérképezése igazolta, hogy 9 hónap alatt a kezdeti állapothoz képest a végső leletek az agyi anyagcsere átalakulását mutatták. Figyelem: a beteg agyi szerkezetének egésze változott meg. Az eredmény ismertetése komoly pszichiátriai lapokban is napvilágot látott. A gyógyításnál persze óvatosan kell kezelni a híres eseteket, és persze egyéb tényezők jelentőségét is fontos mérlegelni. Az összefüggések és a lehetőségek azonban önmagukért beszélnek.

Az amerikai kutatások mellett brit eredmények is alátámasztják, hogy az omega-3 zsírsavak több depressziós tünet kezelésében– levertség, energiahiány, szorongás, álmatlanság, libidócsökkenés, öngyilkossági hajlam – egyaránt hatékonyak. Számos kutatási eredmény alátámasztja, hogy kapcsolat áll fenn a depresszió és a szervezetben csökkent mennyiségben jelen lévő omega-3 zsírsavak között. A depresszióban szenvedő embereknek kisebb az omega-3 tartaléka, mint az egészségeseknek. Minél nagyobb a tartalék, annál enyhébbek a tünetek, és csökken a hajlam a depresszióra.

Egy 2015-ben publikált másik egyedülálló kutatás rávilágít arra is, milyen összefüggést találtak az omega-3 zsírsavak vérszintje és az agresszív viselkedés összefüggéseire egy ausztrál börtön populáció vizsgálata során. Nincs hasonló jellegű kutatás, ami az agresszió és figyelemzavar, illetve a vér omega-3 szintjének összefüggéseit vizsgálta volna. A vizsgálatban 136 férfi elítélt vett részt Ausztráliában a Délparti Központban. 7 pontos kategóriarendszer alapján nézték az agresszív viselkedésmutatókat, amely alapján megállapították az agresszió egyénre jellemző mértékét. Továbbá Agresszió Kérdőívet és a Brown-féle Figyelemzavar Kérdőívet vették fel velük, valamint vértesztet végeztek, ami alapján az elítéltek vérének zsírsav analízisét végezték. Az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy az alacsony omega-3 szint együtt jár az agresszív viselkedéssel és a figyelemzavarral. Habár az ok-okozati összefüggést a tanulmány nem erősíti meg, az együttes jelenlét megerősítést nyert. A tanulmány felveti továbbá, hogyan lehet a börtön programok hatékonyságát növelni és milyen szerepet játszik ebben a táplálkozási irányelvek figyelembevétele.

Mivel szervezetünk nem tudja előállítani az omega-3 zsírsavakat, kizárólag élelmiszerrel és étrend-kiegészítőkkel tudjuk pótolni a hiányát. Hasznos az étrend átalakítása omega-3-ban gazdag ételek fogyasztásával, illetve kiemelten javasolt az omega-3 zsírsavakat étrend-kiegészítők formájában szedni, ám figyeljünk a megfelelő dózisra, minőségre és arra, hogy a könnyen oxidálódó omega-3 zsírsavakat stabilizáló, illetve a beépülést segítő antioxidánsok is kiegészítsék a készítményt.

Hippokratész gondolatával: „A táplálékod legyen a gyógyszered, a gyógyszered legyen a táplálékod”

Ajánlás:

Gyógyszertisztaságú, terápiás szempontból megbízható hatóanyag tartalmú és összetételű, testsúly kilogrammonként adagolható omega-3 zsírsavakat tartalmazó készítmény részleteiért érdeklődjön a Konfliktus Klinikánál.

E. Tóbiás Sára
e.tobias.sara@gmail.com
06 30 365 71 40

Ajánlott irodalom: David Servan-Schreiber: Szíveddel figyelj! – A stressz, a szorongás, és a depresszió gyógyításának új módjai