Ha a számunkra értékes kapcsolatot vélt vagy valós veszély fenyegeti az életünkben, szerelemféltéssel reagálunk. Így van ez, mióta világ a világ. De mi is pontosan, az a gyötrelmes, kínzó érzés, amit féltékenységnek hívunk? Egyszerűen fogalmazva összetett reakció egy fenyegetőnek ítélt helyzetben, amikor azt éljük át, hogy a számunkra fontos kapcsolatot egy harmadik fél elveheti tőlünk. A lélek anatómiája szerint az említett összetett reakció érzelmi, gondolati, és fizikai komponenseit különböztetjük meg. Fájdalmat, haragot, dühöt, irigységet, szomorúságot, félelmet és megaláztatást érzünk. Olyan gondolatok járnak a fejünkben, hogy: „Már nem vagyok elég vonzó a páromnak.” vagy „Most aztán mindenki rajtam fog röhögni.” stb. Reszketni kezd a testünk, nyugtalanok vagyok, alig kapunk levegőt, izzadunk, felgyorsul a pulzus és vérbőség keletkezik a szervezetben.
A féltékenység érzése intenzív stresszválaszra készteti a szervezetet, egyes szerzők a poszttraumás stressz-szindróma tüneteivel azonosítják például a hűtlenség kapcsán átélt traumát. Ezekben az esetekben a traumát kiváltó képzetek újból és újból történő átélése, más emberek társaságának kerülése, zaklatottság, ingerlékenység, álmatlanság lehet úrrá a féltékenységtől szenvedő félen.
Az akut féltékenység esetében a reagálás eltúlzott, azonban csak átmeneti, és csak bizonyos helyzetek váltják ki. A krónikus féltékenység esetében az egyén hajlamot mutat a féltékenységre, amelynek okai nem kizárólag a körülmények, hanem az egyén élettörténetében is keresendők. Jellemzője, hogy olyan helyzetekben is megjelenik a féltékenység, ahol nincs ok az aggodalomra. Megkülönböztetjük továbbá a normális féltékenységet, amelynek valós alapja van, illetve a téveszmés féltékenységet, amely akkor is kitart, ha nincs valódi fenyegetettség.
A féltékenység kezelését többféle megközelítésben tárgyalja a pszichológia. A pszichodinamikai megközelítés a féltékenység okait elsősorban az egyén élettörténetében keresi és arra kíváncsi milyen gyermekkori és más intim kapcsolatban megélt traumák újraélése történik az aktuálisan felmerülő élethelyzetben. A kognitív-behavior megközelítés a rosszul rögzült gondolat-, viselkedés-, és szokásmintázatokra összpontosít, és arra helyezi a hangsúlyt, hogy ezeket kioltsa és megváltoztassa. A rendszerszemléletű megközelítés a féltékenység jelenségét a pár szintjén értelmezi. Nagyon fontos, hogy az egyéni hajlamot miként erősíti fel a kapcsolati dinamika, milyen funkciója van a kapcsolatban a féltékenységnek és milyen szokások tartják fenn azt a pár életében. A szociálpszichológiai megközelítés a társadalom és a kultúra szerepét hangsúlyozza, amely sok szempontból meghatározza a féltékenység kifejezési formáit és megnyilvánulásait. Végül pedig az evolúciós, vagy szociálbiológiai megközelítés a féltékenység genetikai jelentőségét hangsúlyozza és választ ad arra is, miben különböznek egymástól a nők és a férfiak a féltékenység megítélésében és a helyzetben adott reakciók tekintetében.
Minél több szempont jut érvényre a féltékenység kezelése során és minél több irányból látunk rá a kilátástalannak tűnő helyzetre, annál közelebb juthatunk a megoldáshoz az egyén szintjén is. A féltékenységnek a sok gyötrelem ellenére, pozitív oldala is van. Arra késztet, hogy a végiggondoljuk a kapcsolatunkat, megtanítja nekünk, hogy párunk ragaszkodása nem garantált örökké, és bizony tennünk kell azért, hogy megőrizzük a kapcsolatot. A féltékenység továbbá a szerelem jele is, erősítheti a felek egymás iránti elkötelezettséget, és a szerelmi szenvedélyt. Ami pedig a legfontosabb, esélyt kínál arra, hogy teljesebbé és gazdagabbá váljon a párkapcsolatunk, ha felvállaljuk a változtatás felelősségét és elindulunk a változáshoz vezető úton.
Bármilyen formáját is tapasztalja a féltékenység gyötrő érzésének, jó ha tudja, nincs vele egyedül, mások is hasonló cipőben járnak. Van megoldás a helyzetére, bármilyen kilátástalannak tűnik is!
ETS.
ETS.
Ajánlott irodalom: Ayala Malach Pines: A féltékenység – Okok, tünetek, gyógymódok, Fiste-Saxum, 2000
További Konfliktus klinika cikkek a témában:
Kérdés az olvasóhoz:
Ön miért hajlamos a féltékenységre?
Egyéni és párkapcsolati tanácsadás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése