Keresés ebben a blogban

2013. június 9., vasárnap

Féltékeny gyilkosok


Nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai sajtóban is szép számmal bukkanhatunk féltékenységből elkövetett erőszakos bűncselekmények brutális és meghökkentő esetleírásaira. Az elmúlt tíz évre visszatekintve a fellelhető történetek szinte végtelennek tűnő sorában találkozhatunk a hevesi tinédzserlány esetével, akit azért szúrt le huszonegy éves barátja, mert a lány szakítani akart vele. Akasztón egy román férfi szúrta le élettársát, miután alkoholba fojtotta bánatát társa hűtlensége miatt, valamint egy szegedi hajléktalan férfi szintén féltékeny indulatai miatt késelt. Nemrégiben Szigetszentmiklóson egy férfi brutális körülmények között végzett társával és annak anyjával feltehetőleg féltékenységtől indítva, majd magával is végzett.

2013. május 11., szombat

Az egész az én hibám? – Hűtlenség és téveszmés féltékenység új megvilágításban





Amíg féltékenység kezelésében alkalmazott pszichológiai irányzatok közül a pszichodinamikai megközelítés a féltékenység egyéni élettörténetben fellelhető okaira összpontosít, addig a rendszerszemlélet a féltékenységet a házaspár közös problémájaként kezeli. Azt kutatja, mi hozza létre és mi tartja fenn a kapcsolatban a téveszmés féltékenység fantáziáit vagy a hűtlenséget. A párterápia során a féltékenység kezelésének egyik fontos fókusza, hogy a féltékenységet, vagy a hűtlenséget a kommunikáció sikertelen formájának tekintjük. Arra keressük a választ, mi a háttérben rejlő üzenet, amit a pár tagjai korábban nem tudtak tisztázni vagy felvállalni egymás előtt.

A felek olyan érzéseket rejtegetnek, titkolnak, amit korábban nem sikerült a partnerrel megosztani vagy a kísérlet kudarcba fulladt. Később a hűtlenség okozta fájdalom, vagy a megcsalástól való félelem, az alaptalan gyanúsítgatások gyötrelmei és a másik fél elzárkózása komoly gátjává válik, hogy a hűtlenséghez és a kapcsolati problémákhoz vezető útról és a valódi okokról őszintén lehessen beszélni. A viszony és a téveszmés fantáziák sok esetben menekülés a valódi párkapcsolati problémák és a tudattalan fájdalmak elől, utóbbinak az élettörténet korábbi szakaszaiban keresendő a gyökere.

Mindenkét félnek megvan a maga szerepe a folyamatban, és a pár mindkét tagjának változtatásra van szüksége. Ha sikerül tisztázni a hűtlenség, és az alaptalan féltékenység szerepét a kapcsolat történetében, és a felek nyíltan tudnak beszélni az afférról, és érzéseikről, amit a másik képes meghallgatni, megérteni és elfogadni, nagy megkönnyebbülés és felszabadulás érzés váltja fel a komor és nyomasztó kapcsolati hangulatot. Ekkor azonban még mindig hátravan a bizalom helyreállításának feladata, és a kapcsolat megújítása, ami aztán elvezethet a vágyott kapcsolati egyensúly helyreállításához.

Kérdés lehet továbbá, hogy mi a nem féltékeny fél viselkedésében, ami megerősíti a másik féltékenységét? Mi vezetett a téveszmés féltékenység, vagy hűtlenség kialakulásához és ki hogyan reagál a fennálló helyzetre? Bármilyen meglepően hangzik, bizonyos esetekben a téveszmés féltékenységgel üldözött ártatlan félnek is meglehet a maga tudattalan oka, hogy fenntartsa a másik viselkedését. A féltékenység és hűtlenség miatt megrekedt kapcsolatban a felek kerülő utakon járnak. Valójában elterelik a figyelmet az igazi problémáról, amelyet vagy ők maguk sem tudatosítottak még vagy nehezükre esik megfogalmazni és felvállalni azt a másik előtt. Megvannak tehát a téveszmés féltékenység és a hűtlenség egyéni okai is, amelyek feltárása és gyógyítása elengedhetetlen fontosságú, ám a rosszul rögzült kommunikációs szokások és reakciók megváltoztatásában, valamint a bizalom helyreállításában mindkét félnek fontos segítő szerepe van.

ETS.

Ajánlott irodalom: Ayala Malach Pines: A féltékenység – Okok, tünetek, gyógymódok, Fiste-Saxum, 2000





Kérdés az olvasóhoz:


Mi a szerepe a féltékenységnek párkapcsolatában?



Egyéni és párkapcsolati tanácsadás



Mi a baj velem? - A féltékenység pszichoanalitikus szemmel és azon túl




Freud szerint a féltékenység egyetemes, nem azért mert velünk született, hanem mert elkerülhetetlen. Mégis mi az oka, ha valaki annak ellenére kitart valaki mellett, hogy párja hűtlen hozzá? Na és miért üldözi el valaki magától alaptalan féltékenységével azt, akit őszintén szeret? A pszichodinamikai megközelítés szerint a tudattalan irányítja életünk körülményeit, és párkapcsolati választásainkat. A kora gyermekkori traumák, emlékek, veszteségek tudattalanul meghatározzák, milyennek éljük meg a világot, és hogyan reagálunk rá. A szülőről gyermekkorban kialakult kép rávetül a házastársra és újraéljük mindazt, ami gyermekként meghatározta szüleinkkel való kapcsolatunkat. Újra és újra felfedezzük annak az érvényességét, hogy mindenki olyan társat választ magának, aki énje valamely elfojtott részét hordozza magában. Ha például egy pár életében ismételt konfliktus a hűtlenség, nagy valószínűséggel mindketten hordozzák magukban az adott problematikát.

Segítség! Megőrjít a féltékenység! - A féltékenység anatómiája




Ha a számunkra értékes kapcsolatot vélt vagy valós veszély fenyegeti az életünkben, szerelemféltéssel reagálunk. Így van ez, mióta világ a világ. De mi is pontosan, az a gyötrelmes, kínzó érzés, amit féltékenységnek hívunk? Egyszerűen fogalmazva összetett reakció egy fenyegetőnek ítélt helyzetben, amikor azt éljük át, hogy a számunkra fontos kapcsolatot egy harmadik fél elveheti tőlünk. A lélek anatómiája szerint az említett összetett reakció érzelmi, gondolati, és fizikai komponenseit különböztetjük meg. Fájdalmat, haragot, dühöt, irigységet, szomorúságot, félelmet és megaláztatást érzünk. Olyan gondolatok járnak a fejünkben, hogy: „Már nem vagyok elég vonzó a páromnak.” vagy „Most aztán mindenki rajtam fog röhögni.” stb. Reszketni kezd a testünk, nyugtalanok vagyok, alig kapunk levegőt, izzadunk, felgyorsul a pulzus és vérbőség keletkezik a szervezetben.

2013. április 13., szombat

Irigység a nők barátságában - avagy hogyan járulhat hozzá a féltékenység személyes fejlődésünkhöz?




A féltékenység, az irigység, és a vetélkedés nemcsak szerelmi kapcsolatainkat teheti tönkre, a barátnők is jól ismerik, milyen pusztításra képes az irigység démona. Nemcsak barátnőnkre lehetünk féltékenyek, hanem barátnőnk többi barátnőjére, párunk barátairól nem is beszélve. A vetélkedés tárgyának örök klasszikusai a barátnő külseje, lénye, hogy mennyire kedvelik a férfiak és a nők, van-e gyereke és milyen szakmai sikerekkel büszkélkedhet. Ha elveszítjük a kapcsolatot eredeti énünkkel, hajlamossá válunk kényszeresen hasonlítgatni magunkat például barátnőnkhöz is. Önmagunk másokhoz mérése egyébként normális és hasznos viselkedés, hiszen pontosan abban segít, hogy elhatárolódjunk másoktól, és megerősítsük önazonosságunkat, amely fontos része az egészséges személyiségfejlődésnek. Figyeljünk hát oda irigy gondolatainkra és ahelyett, hogy teret adnánk az önmarcangolásnak, és mérgezni kezdenénk legjobb barátnőnkkel való kapcsolatunkat, fordítsuk hasznunkra féltékeny nyugtalanságunkat. Hogyan?

2013. április 4., csütörtök

Könyvespolc

Riekje Boswijk-Hummel: Harag – Felismerni, megérteni, elengedni






A harag- és indulatkezelésben gyakorlati útmutatást nyújtó önsegítő könyvek sorában a holland származású pszichoterapeuta munkája valóban figyelmet érdemel. Riekje Boswijk-Hummel a Gestalt-terápiában szerezett tapasztalatokat. Férjével, Jan Boswijk-kel közösen 1985-ben létrehozta a Boswijk Központot, ahol több mint húsz esztendőn keresztül pszichoterapeutaként és a Transzperszonális Pszichoterápiás Oktatóközpont oktatójaként tevékenykedett. Szemléletét meghatározza bioenergetikában szerezett gyakorlata, illetve a keresztény misztika és a buddhizmus tanulmányozása. Sajátos látásmódot alakított ki az emberről, melyet energetikai, érzelmi és spirituális egységnek tekint. Magyar nyelven A párkapcsolat forradalma című könyvét olvashatta a hazai közönség ugyancsak az Ursus Libris kiadó gondozásában.

2013. március 8., péntek

Könyvespolc

Verena Kast: Búcsú az áldozat szereptől





Létezik-e harmadik lehetőség az áldozat és az agresszor szerepén kívül, vagy nincs harmadik út? Igaz-e, hogy aki az életét maga alakítja, nem esik bele az áldozat-agresszor csapdába? A könyv szerzője, Verena Kast jó nevű svájci pszichoterapeuta a Zürichi Egyetem tanára, a Jung Intézet docense, a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke. Kutatási területe a gyász és a kapcsolati problémák feldolgozása, több laikusok számára készült önsegítő könyvet publikált a témában. Jelen kötet a kapcsolatokon belül jellemző tettes és áldozat problematikát mutatja be a jungiánus pszichológia megközelítéséből, hosszan fejtegeti a komplexusok elmélet ide vonatkozó összefüggéseit, illetve a jól bevált terápiás módszerek tanulságait. Tárgyalja az agresszió szerepét az életünkben, sorra veszi, milyen haragreakciókkal válaszolunk a fenyegető helyzetekre, és elemzi a különböző haragfantáziák formáit és jelentőségét. Az író többek között élvezetes és rendkívül tanulságos meseértelmezések (Kékszakáll és Koppciherci) segítségével bontja ki mondanivalóját és önállóan elvégezhető imaginációs gyakorlatok segítségével nemegyszer szigorú önvizsgálatra buzdítja az olvasót.

2013. március 7., csütörtök

Könyvespolc

Dr. George Simon: Báránybőrben - A nyílt agressziótól a manipulációig





Dr. George Simon a manipulátor személyiségek és a karakterzavarok vezető szakértője jól ismeri a manipuláció természetrajzát. Klinikai szakpszichológusként évtizedek óta folytat magánpraxist, számtalan kliens történetén keresztül alapos bepillantást nyerhetett a manipuláció világába. Dr. Simon amerikai televízió- és rádióműsorokban rendszeresen népszerűsíti terápiás és tréneri tapasztalatait, és érdeklődők millióival osztja meg a manipuláció kezelésének bevált fortélyait. Báránybőrben című kötetét immáron húsz esztendeje forgatja az olvasóközönség, számtalan idegen nyelven is megjelent már, hazánkban 2009-ben került a könyvesboltokba a Háttér Kiadó jóvoltából.


A szerző célja, hogy átfogóan ismertesse a karakterzavaros egyének természetét, valamint a rejtett agresszív, más néven manipulátor személyiség sajátságos karakterét. A szubmisszív, áldozat típust elsősorban neurotikus személyiségként írja le, aki túlzott lelkiismeretességtől szenved és szorong, ha saját szükségleteit akarja kielégíteni, valamint bizonytalan saját megküzdő képességében. A karakterzavaros személyiség éppen ellenkezőleg kevés lelkiismerettel bír, elsősorban agresszív és ritkán vagy egyáltalán nincs bűntudat- vagy szégyenérzete tettei miatt. Az agresszió okaként tanult viselkedésminták, a genetikai meghatározottság és az aktuális stressz együttes hatásait írja le.

Valós esetek és szituációk alapján történeteket tár az olvasó elé, amelyek jól megvilágítják, miként viselkedik az említett típus munkahelyi, baráti vagy családi kapcsolataiban. Elmeséli az apa történetét, aki látszólag gyermeke védelmében vállalhatatlan iskolai teljesítményre kényszeríti lányát, vagy a lelkész esetét, aki hivatása nevében családját terrorizálja. Támpontokat nyújt, hogyan ismerjük fel, hogy manipuláció áldozatai vagyunk, és mit tegyünk, hogy kezelni tudjuk a korábban kudarcra ítélt helyzeteket.

A kötet fordítójának, Kövi Györgynek Fegyelmezetlen agresszió egy megengedő társadalomban című epilógusa az asszertív nevelés jelentőségét hangsúlyozza. Megfogalmazza, hogy tisztességes versenyre, és elvszerű harcra csupán az érett jelem képes, a felelősség tanítását pedig nem lehet elég korán kezdeni.

A magyar kiadás kuriózuma Síklaki István szociálpszichológus tanulmánya A manipuláció arcai címmel. Az ELTE Társadalomtudományi Karán a Szociálpszichológia Tanszék tanszékvezető docense a manipuláció és a befolyásolás pszichológiáját tudományos kísérletek és elméletek tükrében tárgyalja. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az aktuális élethelyzet, és a szituáció jellegzetességei is meghatározóak a manipulatív viselkedés szempontjából. Szerinte nem kizárólag a karakter határozza meg, hogyan cselekszünk.

További Konfliktus klinika cikkek a témában:



Kérdés az olvasóhoz:


Olvasta? Önnek mi a véleménye a könyvről?




Egyéni és párkapcsolati tanácsadás


2013. február 24., vasárnap

Szelídítsünk szörnyet! - Mit tegyek, ha féltékeny vagyok a páromra?




Férfi és nő sosincs egyedül a világon. Mindig akadnak személyek, akiket érdekesnek találhat a társa vagy, aki felfigyelhet kedvesére. Ha nem kételkedik önmagában és párját boldognak látja, kapcsolatuk pedig jól működik, bárki tűnik fel a színen, az esetleges kapcsolati féltékenység mindig kezelhető marad, és nem okoz különösebb problémát. Ha azonban állandó bizonytalanság érzés kínozza, és visszatérő féltékenységi jelenetekkel okoz kellemetlen pillanatokat párkapcsolatában, tartson önvizsgálatot!

A „zöld szemű szörny” titkai – A féltékenység jelensége és pszichés okai





"A féltékenységtől óvjad szíved!
Zöldszemű szörny az, iszonyú,
Álnok kígyó, mely önmaga mérgét issza."

Jago Otello-hoz  - Guiseppe Verdi: Otello


Ő az egyik legérzékenyebb, legbirtoklóbb és legkérhetetlenebb fenevad a szörnyek panoptikumában. Bizony nem könnyű feladat megszelídíteni, ha egyszer szembekerülünk vele. Alaptalanul retteg, hogy legféltettebb kincseire mások is szemet vetnek, ráadásul minden helyzetben igazolást lát arra, hogy félelmei indokoltak. Birtokolja és tulajdonának tekinti kapcsolatait, csupán akkor érzi magát biztonságban, ha kontrollálni tudja azokat. Fenyegetettség érzését úgy képes csillapítani, ha uralkodik mások felett, és amikor csak lehet, ellenőrzése alatt tartja őket. Hajlamos a rivalizálásra, a kudarcok megsemmisítően hatnak rá. Számonkérő, ellentmondást nem tűrő, s mivel félelmeit jogosnak véli, kérlelhetetlen. Ez tehát ő, a „zöld szemű szörny”.